Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

A gyűjtemények egyik legértékesebb részét képezik az oklevelek. A Mohács előtti oklevelek mellett jelentős forrásértékű Jászberény város 149 darab eredeti törökkori levele (1570— 1678), amelyből 145 a török nyelvű, amelyek magyar fordítása (fordította Thury József Jászberényben 1898-ban) is rendelkezésünkre áll. Rendkívül gazdag és nagyértékű forrás az összeírások anyaga. A feudális kori konskripciók az 1713 — 1848. éveket fogják át, amelyekből részletes és pontos a jászkun kerületi (1713 — 1828), a jászberényi (1741-1846), a kisújszállási (1773-1848) és a túrkevei (1721-1848) városi anyag. A lélek- és vagyonösszeírásokon kívül a levéltár számos birtokösszeírással is rendelkezik. A jászkun-kerület községeinek is gazdag összeírási anyaga van. Ezekről katalógus áll a kutatók rendelkezésére. A több mint 300 darabból álló térképgyűjtemény XVIII— XIX. századi kéziratos térképeket tartalmaz, amely a törzsgyűjteményen kívül katonai, kataszteri térképeket, vázrajzokat és tervrajzokat is magában foglal. Említést érdemel még a munkásmozgalmi gyűjtemény (1877 — 1944), a pecsétnyomók (XVII —XX. század), az erdőfelügyelőségi fásítási térképek (1912 — 1941) és a jászberényi városi hirdetmények, plakátok, nyomtatványok (1918 — 1919) gyűjteménye. A mikrofilmtár és iratfény kép gyűjtemény kezdeti stádiumban van. Jelenleg közel 50 ezer filmfelvétel és 100 darab fénykép képezi a gyűjtemény alapját. A mikrofilmgyűjtemény a Magyar Országos Levéltár által küldött felvételekből és vásárlás útján alakult ki, elsősorban Szolnok megyére vonatkozó újságokat és összeírásokat tartalmaz, A Magyar Tanácsköztársaság szerveinek irataiból a levéltár külön fondkónt csak a jászsági alsó járás politikai megbízottjának (Velemi Endre) iratait tartja nyilván. A többi tanácsköztársasági irat (munkás-, katona és földművestanácsok, rendőrkapitányságok) az illetékes város vagy község fondjában található, azonban ezek segédleteik alapján könnyen kutathatók. Jól illeszkedik e kor anyagához a Szolnokon 1919-ben megjelent Vörös Újság valamennyi számának egybekötött fakszimile kiadása és az 1969-ben összeállított tanácsköztársasági eseménynaptár. A levéltár iratanyagának több mint 2/3-a a szocialista korból származik. A néphatalmi és különleges feladatokra alakult bizottságok csaknem minden helységből begyűjtésre kerültek. Viszonylag teljesek a nemzeti bizottságok, az igazoló bizottságok, a földbirtokrendező tanács és a földigénylő bizottságok fondjai. Az egyes helységek egyébként rendkívül kisterjedelmű anyaga nagy forrásértékű, mert jól kiegészítik egymást, tanulmányozásuk után az összkép kialakítható. A közigazgatási szervek fondjai között a megyei törvényhatósági és a városi, valamint a járási iratok kimutatásaikkal, összefoglalásaikkal, konkrét ügyeikkel nagy forrásértékűek. Különösen jelentősek a főispáni, az alispáni, a törvényhatósági bizottsági, a jászsági alsó járási főszolgabírói fondok. A tanácsok megalakulása után még rendszeresebbé és pontosabbá vált az iratkezelés és az iratselejtezés. A levéltár az 1950— 1970-es évekből megyei tanácsnak, a járási és városi tanácsoknak és ezek szakigazgatási szerveinek, valamint a községi tanácsoknak nagy mennyiségű iratanyagát őrzi. Rendezettségük jó, nehézség nélkül kutathatók.