Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

Raktárfolyosó a Szolnok megyei Levéltárban érdemelnek — főként anyaguk folyamatossága és mennyisége miatt — Jász­apáti (1745-1945), Jászkisér (1722-1945), Kenderes (1813-1945), Kun­hegyes (1777 — 1945), Kunmadaras (1733—1945) és Kunszentmárton (1733 — 1945) községek iratai. A közigazgatás területi szakszervei közül a szolnoki folyammérnöki hivatal iratanyaga jelentős (1898 — 1944). A jogszolgáltatás területi szerveinek iratai nagyon töredékesek, említeni — mennyisége miatt — csupán a szolnoki törvényszéket (1915 — 1944) és a kunszentmártoni járásbíróságot (1922— 1943) érdemes. Az intézetek, intézmények közül — elsősorban régebbi anyaguk miatt — a karcagi gimnázium (1864 — 1948), a kisújszállási gimnázium (1850 — 1948), a mezőtúri gimnázium (1848—1948), a szolnoki Verseghy gimnázium (1799—1947), a szolnoki polgári leányiskola (1899—1948), a jászjákóhalmi (1780 — 1948) és a jászladányi (1894—1914) elemi népiskola, továbbá a kunszentmártoni belterületi iskolák igazgatósága (1856—1946) iratainak forrásértékét érdemes kiemelni. A köztestületek irataiban viszonylag gazdag céhes anyag található. A köz­testületek anyagának egy részét az ipartestületek, illetve az ármentesítő társulatok iratai alkotják. Említést érdemel a Szolnok és Vidéke Ipartestület (1884—1945) és a Középtiszai Ármentesítő Társulat igazgatóságának (1811 — 1945) fondja. Az ármentesítő társulatok anyagának külön értéke az

Next

/
Oldalképek
Tartalom