Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

Pest megye levéltára 1950-től folyamatosan. Pest-Pilis-Solt megyei levéltár (1229-1876) kb. 1100 folyóméter terjedelmű, leltárakkal, jegyzékekkel ellátott, jól kutatható állapotban van. A XVI. századból megmaradt iratok mindössze egy dobozban is elhelyezhetők. A megyei közgyűlési jegyzőkönyvek legrégibb kötete 1638-ból való, de csak a török idők után tekinthetők folyamatosnak, ugyanúgy a közigazgatási és bírósági iratanyag is. Rendkívül értékesek az 1701 és 1770 között keletkezett adóösszeírások. Segítségükkel meg lehet állapítani a megyében élt adózó családfők nevét és vagyoni állapotát, végig lehet kísérni a megye török utáni újjátelepülését. Az úrbéri pergyűjtemény peres anyagával, földkönyveivel és úrbéri térképeivel a XIX. századi magyar társadalom és gazdaságtörténet legértékesebb forrásai közé tartozik. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye levéltára (1876 — 1949) terjedelme meghaladja az 5000 folyómétert. A Kiskunsággal megnövelt megye iratai rendezettek és leltározottak, s így jól szolgálják mind a történeti, mind az ügyfélszolgálati kutatás érdekeit. A megye főispánjának fondja (1876 — 1944) meghaladja a száz folyómétert. A törvényhatósági bizottság és választmányainak (elsősorban a központi választmánynak) fondjai közül a jegyzőkönyvek hiánytalan sorozatát érdemes kiemelni. Az alispáni fond (1876 — 1945) terjedelme meghaladja az 1200, a főszolgabírói fondok — jóllehet hiányosan maradtak csak meg — megközelítik az ezer folyómétert. A még eléggé fel nem dolgozott árvaszéki iratok is sok adatot tartogatnak a különböző témák kutatói számára. Bars és Hont k. e. e. megyék (Ipolysági és szobi járás) alispánjának 1939— 1945 közötti iratait szintén a levéltár őrzi. A Pest megyei Levéltár nagykőrösi fióklevéltárának épülete