Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

A városi levéltárak közül anyagának gazdagsága és teljessége miatt kiemelkedik Nagykőrös levéltára török nyelvű irataival, régi tanácsi jegyző­könyveivel (1593 — 1848) és számadáskönyveivel (1794 — 1848), térképeivel és építési tervrajzaival. Cegléd városi tanácsi jegyzőkönyvei 1697-tel kezdődnek. Gazdag összeírási anyaga (1710-től) és városi törvényszéki ira­tai (1777 — 1848) fontos helytörténeti források. Szentendre város tanácsának (1704-től), úriszékének (1741-1778), adószedőjének (1774-1849) és telek­hivatalának (1775 — 1821) iratai jól szemléltetik a több nemzetiségű város életét, és tájékoztatnak lakóinak földesúri terheiről is Vác város levéltárában egyaránt megtalálhatjuk a volt „püspöki város" (1709-től) és a „káptalani város" (1765-től) igazgatásának írott emlékeit. Az utóbbi három város levél­tárának iratállományát a kíméletlen selejtezések erősen csökkentették. Bár a levéltár 155 községből gyűjtött be iratokat, ezek között csak Kiskun­lacháza, Ráckeve és Tök rendelkezik jelentős feudális kori iratanyaggal. XIX. századi iratok mintegy félszáz községben maradtak meg, a többi község iratai csak a jelen századból valók. A szakigazgatás területi szervei közül a budapestvidéki pénzügyigazgatóság (1872—1945), a megyei és járási gazdasági felügyelők, továbbá az erdőfel­ügyelőségek és erdőhivatalok iratai érdemelnek kiemelést. Fontos források még a Budapesti Tankerületi Főigazgatóság (1884—1945), valamint a megyei tanfelügyelőség (1902—1945) fondjai is. A jogszolgáltatás területi szerveinek fondfőcsoportjában a pestvidéki törvényszéknek főleg telekkönyvi iratai (1872 — 1945) maradtak meg, peres iratok csak 1916 — 1945 közöttről találhatók a levéltárban. Az intézetek közül mintegy száz iskolának maradt fenn töredékesen irat­anyaga. Legjelentősebbek a nagykőrösi református gimnázium 1846—1947 közötti iratai. A testületek fondfőcsoportban az egykor virágzó Pest megyei céhek közül csak a nagykőrösinek (1662—1874) és a vácinak (1727 — 1874) maradt meg másfél-másfél folyóméteres iratanyaga. A 35 Pest megyei ipartestület közül a levéltár mindössze 24-nek töredékes anyagát őrzi, 11 testület teljes anyaga vagy lappang még, vagy irat pusztításnak esett áldozatul, a magyar ipar­történet és a dolgozók nagy kárára. A gazdasági szervek fondfőcsoportjában az ipari üzemek közül a dunakeszi vagongyárnak van jelentősebb kapitalista kori iratanyaga. A közel száz polgári kori hitelszövetkezet, valamint a monori (1911 — 1945), nagykőrösi (1859—1945) és a váci (1876—1945) takarékpénztárak iratai a hitelügy helyi történetének alapvető forrásai. A mezőgazdasági szervek közül a rác­kevei királyi uradalom (XVII —XX. század), a ceglédi vallás-, illetve köz­alapítványi uradalom (1701 — 1849), továbbá a váci püspöki gazdasági levéltár egyedülállóan teljes és értékes fondja a magyar agrártörténet pótolhatatlan forrása. Az egyházi szervek fondfőcsoportjában elsősorban a váci káptalan hiteles­helyi levéltárát kell megemlíteni, amely XVII —XIX. századi iratokat tartal­maz. A volt szerzetesházak közül a levéltár őrzi a ferencesek (1601 — 1946), irgalmasok (1766 —1932) és a piaristák (1749 — 1950) váci rendházának iratait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom