Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

levéltárnak az iratbegyűjtésről le kellett mondania, mivel férőhelyei telítődtek. Csak 1981-ben indult meg ismét az iratbeszállítás, ui. ekkor a levéltárnak sikerült Egerben és Hevesen 2800 folyóméter befogadó képességű szükségraktárat kapnia. A levéltár iratanyagának terjedelme 1980 végén 2944 folyóméter volt (azóta 1700 folyóméterrel gyarapodott). A levéltár legrégibb irata IV. Béla 1245-ben kelt oklevele. Országosan is jelentős a megyei iratanyag, mivel a török megszállás idején a megyei közigazgatás hatásköre Pest, Nógrád, Heves és Külső-Szolnok megye elfoglalt területeire is kiterjedt, a XIX. század folyamán pedig Heves a Habsburg házzal szembeni ellenállás egyik vezető megyéje volt. A közigazgatási iratanyag folyamatosan csak a XVII. század nyolcvanas éveitől maradt fenn, a közgyűlési és törvénykezelési jegyzőkönyvek sorozata azonban már 1657-től hiánytalanul megtalálható a levéltárban. Sajnos, a Bach-rendszer alatt készült népösszeírásokat és birtokfelvallási könyveket, nem különben központi, továbbá a járási igazgatás iratait a XIX. században kiselejtezték. Az 1944. évi harcok során az 1877 — 1886 közötti évek kivételével megsemmisült a főispáni iratanyag is, mivel nem a levéltárban, hanem a főispán lakásán tárolták. Igen értékesek a feudális kori összeírások, amelyek alapján a XVIII. század elejétől 1849-ig községenként, sőt egyes esetekben A megyeháza egykor börtönként használt épületrészében ma a Heves megyei Levéltár működik