Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

megyében (Debrecen, 1978.). — Gazdag István (szerk.) ,,Ha majd a szellem napvilága. . Az iskolán kívüli népművelés Hajdú-Bihar megyében 1867 — 1919. (Debrecen, 1979.). Gazdag István (szerk.) ,,S a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk'\ Dokumentumok Hajdú-Bihar megye tanácsainak történetéből 1950 — 1954. (Debrecen, 1980.). Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1547. Összeállította és közzétette Balogh István. Szerkesztette Szendrey István (Debrecen, 1979.). A levéltár egyéb kiadványai: Komoróczy György (szerk.) Hajdúhadház múltja és jelene (Gyula, 1972.). Komoróczy György A reformkori Debrecen (Debrecen, 1974.). Béres András Útmutató krónikaíróknak (Debrecen, 1975.). Szűcs Ernő A debreceni István Gőzmalom története (Debrecen, 1978.). Szekeres Antal Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben (Debrecen, 1979.). A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve I. Szerkesztette: Gazdag István (Debrecen, 1974.). Megjelent még a II —VI. kötet. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár I. számú (Vörös Hadsereg útja 20. fsz. 6) és II. számú (Kossuth utca 12—14. sz.) kutatóterme a hivatalos idő egész tartama alatt nyitva van: hétfő — csütörtök 7

30-tól — lö^-ig és pénteken 8-tól — 16ig. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár hajdúböszörményi íióklevéltára hétfőpéntek 8—12 óra között áll a kutatók rendelkezésére. A Hajdú-Bihar megyei levéltár szakkönyvtára tudományos kézikönyvtár, amelyben 5200 kötet könyv és 100 folyóirat található. Az állomány általános és helytörténeti, közigazgatástörténeti szakkönyveket, rendeletgyűjteményeket, statisztikai műveket, lexikonokat, bibliográfiákat és levéltári kiadványokat tartalmaz. A könyvtárat csak levéltárosok és kutatók használhatják. A levéltár mikrofilm anyagában való kutatást filmleolvasó készülék teszi lehetővé. A levéltárnak reprográfiai berendezése nincs, a felmerült igények kielégítése a Kossuth Lajos Tudományegyetem xeroxüzeme vagy a Magyar Országos Levéltár műhelye nyújt segítséget. Heves megyei Levéltár 3301 EGER, Kossuth L. u. 9. (Pf. 76.) Tel.: 13-011/185 A Heves megyei Levéltár Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült megyék levéltárából jött létre. Az egyesült megyék (Külső-Szolnok megye 1569-től 1876-ig tartozott Heves megyéhez, majd ezt követően a Jászsággal és a Nagykunsággal „Jász-Nagykun- Szolnok" megye néven egyesült) levéltára az 1620-as években a török uralom alatti megye akkori székhelyén — Fülek várában — a nótárius gondozása alatt állott. Ezek az iratok a vár 1682. évi ostroma alkalmával más megyék levéltárával együtt megsemmisültek. A források szerint a levéltár ekkor már 3 ládányi terjedelmű volt. A török kiűzése után 1683-ban tartotta Heves megye saját területén első közgyűlését, azonban a megyeszék-