Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

erdőigazgatóság (1893 — 1950) anyaga hű képet rajzol az erdőgazdálkodás irányításának menetéről. A vízügyi igazgatásra vonatkozóan nyújt tájékoztatást a debreceni kultúrmérnöki hivatal anyaga (1886—1950). Munkásmozgalmi vonatkozása miatt érdemel említést a debreceni kerületi iparfelügyelőség iratanyaga (1911 — 1949), a MÁV debreceni üzlet vezetőségének iratai pedig (1890 — 1958) fontos közlekedéstörténeti forrásokat tartalmaznak. Neveléstörténeti szempontból jelentősek a Debreceni Tankerületi Főigazgatóság (1884-1949), a bihari (1921-1943) és a Hajdú megyei (1912-1944) tanfelügyelő iratai. Az iskolánkívüli népművelés kutatásához nyújt értékes információkat a Bihar és Hajdú megyei szabadmívelődési felügyelők (1945— 1949, 1945—1948) iratanyaga. A kapitalista kori igazságszoltáltatás területi szervei közül különleges figyelmet érdemel a tisztántúli kerületi tábla (1862— 1868), a debreceni ítélőtábla (1891 — 1944), valamint a debreceni törvényszék (1869 — 1950) iratanyaga. Az ítélőtábla alá tartoztak a debreceni, nyíregyházi, miskolci, sátoraljaújhelyi, majd 1938-tól 1944-ig az ungvári, beregszászi és máramarosszigeti törvényszékek. A debreceni törvényszék fondjában különösen jelentős a bűnügyi és a cégbírósági iratanyag. Töredékes anyaga maradt meg a hajdúböszörményi (1872 — 1875) és nagyváradi (1871 — 1940) törvényszékeknek. A debreceni főügyészségnek (1891 — 1932) csak iktató és mutató könyvei maradtak meg, a debreceni ügyészség (1921 — 1944) iratai bár hiányosak, fontos forrásai az ellenforradalmi korszaknak. Az úrbéri törvényszék iratainak gyűjteménye (1856— 1872) a polgári földtulajdon kialakulásának folyamatát tükrözi. A debreceni váltótörvényszék (1841 — 1849) iratanyaga jól hasznosítható a debreceni, hajdúkerületi és bihari területek kereskedelmének tanulmányozásakor. A levéltárban a derecskéi (1899 — 1938), a hajdúnánási (1919 -1937), a berettyóújfalui (1931 - 1941) és a nagyszalontai (1879 - 1919) járásbíróságoknak töredékanyaga található. A debreceni törvényszék fogházának irataiból (1907 — 1944) csak a törzskönyvek és a mutatók, berettyóújfalui járásbírósági fogház irataiból (1931 — 1941) is csak törzskönyvek maradtak fenn. Az intézmények fondfőcsoportjában a felsőoktatás történetéhez forrásként jól használható a debreceni tudományegyetem (1919 — 1944), az agrárfelsőoktatás történetéhez gazdag forrásanyagot nyújt a debreceni gazdasági akadémia (1867 — 1945) iratanyaga. A levéltárban található még a kassai gazdasági akadémia töredékes anyaga (1902— 1919) is. Sokkal bőségesebb és többrétű forrásanyagot kínálnak a megye középiskolái. A polgári forradalom előtti iskolapolitikáról, iskola szervezetről, tanítási módszerekről, az oktatószemélyzetről, a diákönkormányzatok tevékenységéről nyújt információt a hajdúböszörményi református gimnázium (1712 — 1948), a debreceni piarista gimnázium (1721 — 1948), a hajdúnánási református gimnázium (1756 — 1948) és a debreceni városi rajziskola (1828 — 1875) iratanyaga. A legrégibb városi, illetve állami középfokú iskola a Fazekas Mihály gimnázium, amelynek iratai (1876 — 1947) az iskolai élet szinte minden területére kínálnak adatokat, ezen túl gazdag forrást nyújtanak a Tanácsköztársaság iskolapolitikájához is. Említést érdemelnek még a debreceni kereskedőtársulat kereskedelmi fiú kö-