Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

írásokat a törzsanyagban találjuk, a megyeieket külön gyűjtötték. így a községsoros conscriptiók sorozatot alkotnak: az 1696. évi portalis, az 1710., 1715—1720. és 1754. évi megyei, valamint az 1720. és 1828. évi regnicolaris összeírás, továbbá a 1767. évi Mária Terézia-féle úrbéri összeírás. Az 1535 — 1696. évi diealis összeírások eredetijét a Magyar Országos Levéltárban, mikrofilmen másolatát Sopronban őrzik. Itt említjük meg az 1773 — 1848. évi diealis összeírások teljes anyagát is. Az 1787., 1857. és 1869. évi népszámlálá­sok anyagából csak a községenkénti összesítők maradtak meg, az 1851. évi összesítő mellett találhatók községi „átnézeti lapok" (Orts-Übersicht) is, me­lyek személyenként tartalmazzák az összeírtak nevét. Az „átnézeti lapok-"ból szinte kizárólag a mai Burgenlandhoz tartozó községeké maradt meg. A megyei, a városi és községi szabályrendeletek XV111 — XX. századi gyűjte­ménye, valamint a költségvetések gazdag forrásanyagul szolgálnak. A térkép­gyűjtemény 654 darab térképből áll. A filmtár 191 850 felvételt tartalmaz, a mikrofilmgyűjtemény zöme saját előállítású, valamint a Magyar Országos Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár által küldött felvételekből ala­kult ki. A levéltár őrizetében találhatók a történelmi Sopron megye 232 köz­ségének és városának 1828 — 1895 között keletkezett felekezeti anyakönyvei is. A szocialista kori fondcsoportok közül, a magyarországi első munkás­hatalom idejéből (1919) nyolc folyóméter irat található. Ennek legértékesebb része Sopron város és megye munkás-katona tanácsa jegyzőkönyvei, továbbá az egyes népbiztosok (népjóléti, pénzügyi) iratai. Az 1945— 1950 közötti for­radalmi átalakulás korszakából általában hiánytalanul kerültek a levéltár őrizetébe a különleges feladatokra alakult nemzeti, igazoló, földigénylő bizott­ságok iratai. Ezek mellett még Sopron megyei földhivatal iratanyagának kor­történeti jelentőségét lehet hangsúlyozni. A korszak legfontosabb megyei és városi közigazgatási fondjai is a levéltár őrizetében vannak. Némi hiányos­sággal kerültek be a szakigazgatás helyi szerveinek, a tanfelügyelőségnek, a szabadművelődési felügyelőségnek iratai, viszont csak töredékében maradt meg a pénz ügyigazgatóság iratanyaga. Az 1950. év utáni gazdasági (üzemi, gyári) iratanyag jelentéktelen mennyiségű. A levéltár Sopron város és a három járás begyűjtési hivatalának megközelítően teljes iratanyagát őrzi. A levéltár Sopron városi tanács iratait 1970-ig, a soproni és a volt kapuvári járási tanács és a hozzájuk tartozó községek iratanyagát 1967-ig, valamint a három járás tanácsülési, vb és állandó bizottsági ülések jegyzőkönyveit 1970-ig vette át. A levéltárról eddig megjelent ismertetések sorában említést érdemel Házi Jenő Sopron sz. kir. város levéltára (LK, 1923.) és Sümeghy Dezső Sopron vármegye levéltárának történetéből (LSz, 1956.) című tanulmánya. A segédletek közül megjelent A Soproni Állami Levéltár jOndjainak jegy­zéke. (A területi levéltárak fondjegyzékei 15. rész. Bp., 1967.). Kéziratos térké­pek a területi állami levéltárakban XIII. Soproni Állami Levéltár (Bp., 1968.). Horváth Zoltán A jobbágyvilág alkonya Sopron megyében (Bp., 1976.) című munkája községsorosan több összeírást közöl. Megjelent még Horváth Zol­tán Sopron és a megye múltja egykorú iratok tükrében (Sopron, 1964.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom