Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)
TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)
A Fejér megyei Levéltár épületének utcai homlokzata iratok struktúrájának megalkotását, a kutatás könnyebbé tételét is eredményezte. Az elhelyezési gondok az 1975 — 1980 között elvégzett székház-kialakítási tevékenységgel és a külső részlegek bekapcsolásával megszűntek. A levéltár jelenlegi székháza közel száz éven keresztül leánynevelő intézetnek, majd a felszabadulás után leánykollégiumnak adott otthont. Kielégítő a szakember ellátottság is: a levéltárban 1980 végén 19 alkalmazott dolgozott. (A létszám azóta 3 fővel nőtt.) A levéltár gyűjtőterülete Fejér megyére terjed ki. A levéltár neve 1950-1952 között Fejér megyei Közlevéltár, 1952-1967 között Székesfehérvári Állami Levéltár volt. 1969 óta elnevezése: Fejér megyei Levéltár. Az iratanyag terjedelme 2879 folyóméter, a legrégebbi irat Dénes nádor 1224-i oklevele. A Mohács előtti iratgyűjtemény mindössze 21 db oklevélből áll. Ezeket korábban különböző családi levéltárakból emelték ki. A Fejér megyei feudális kori iratok nagyobb részét a nemesi közgyűlési és a törvényszéki, illetve bírósági iratok alkotják. A közgyűlési iratok Fejér megye múltját sokoldalúan tükrözik, s a fondfőcsoport legértékesebb részét képezik. A közgyűlés iratai tartalmazzák a XVffl. és XIX. század első felének kiemelkedő köztörténeti eseményeit, de bőséges adatokat talál a kutató