Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

adomány- és szabadalomlevelekből áll. A török hódoltság időszakából több mint 100 török nyelvű irat, valamint több mint 100 oklevél és címeres levél maradt meg. Szeged város iratai 1711-től, tanácsülési jegyzőkönyvei 1713-tól kezdődően maradtak fenn. A megye városai közül Csongrádnak 1851-től, Hódmezővásárhelynek 1724-től, Kiskundorozsmának (1872-ig városi jogú volt) 1798-tól, Makónak 1784-től, Szentesnek 1740-től vannak tanácsülési jegyzőkönyvei. Csongrádnak hiányokkal 1849-től (igen hiányosan 1733-tól), Hódmezővásárhelynek nagy hiányokkal 1691-től, Kiskundorozsmának hiányosan 1719-től, Makónak 1784-től (értékesebb korábbi egyes iratokkal) van összefüggő iratanyaga. A városok egyéb fondjainak iratai helyenkénti hiányosságuk ellenére jelentősek. A községek iratanyaga többnyire a XIX. század második felétől kezdődik. Korábbi iratokat is tartalmaz Apátfalva (1756-tól), Földeák (1770-től), Magyarcsanád (1757-től), Mindszent (1723-tól) és Újszeged (1796-tól) község fond ja. A közigazgatás területi szakszerveinek iratanyaga igen sokrétű, de töredékes. Különösebb figyelmet a makói városi rendőrkapitányság (1922—1944), a Csongrád megyei földmérési hivatal (1910—1944), a Szegedi Tankerületi Főigazgatóság (1882 —1944) és a Csongrád megyei és Szeged városi tanfelügyelőség (1899— 1944) iratai érdemelnek. A jogszolgáltatás területi szervei közül a levéltár a szegedi ítélőtábla (1891 — 1944), a szegedi börtön és fogház (1893 — 1944), a szegedi főügyészség (1891 — 1944) és ügyészség (1912—1944) iratait őrzi. A járásbíróságok közül a csongrádi és a szentesi fondjai mondhatók teljesnek. Az intézmények iratainak átvételét a helyhiány akadályozta. A József Attila Tudományegyetem iratanyaga, amely hiányosan kolozsvári jogelődje iratait is tartalmazza, a szegedi katolikus tanítóképző, a szegedi Dugonics András (1787-1949), Klauzál Gábor (1897-1944), Baross Gábor (18521944) gimnáziumok iratai, valamint a Szegedi Szabadtéri Játékok iratai érdemelnek kiemelést. Figyelemre méltó Csongrád megye közkórházának (1914-től) iratanyaga. A testületek iratanyaga a mai megye területéről igen sokrétű, de igen hiányos is. A levéltár töredékesen 28 céh anyagát őrzi, amelyekben kevés a XIX. század előtti irat. A megyei múzeumokban is jelentős céhanyag található. Az ipartestületek fondjai terjedelmesek és jelentős forrásértékűek. Értékesek a regionális ármentesítő- és belvízszabályozó társulatok iratai is. Az egyesületek közül kulturális értékeinél fogva a szegedi Dugonics társaság iratanyagáról (1892—1949) kell említést tenni. A szakmai — gazdasági egyesületek közül a MÉMOSZ (Ma gyar Építőmunkások Országos Szövetsége) szegedi csoportjának működése során keletkezett iratok (1917 — 1950) jelentősek. A gazdasági szervek iratanyaga terjedelemre is számottevő. Közülük a szegedi Pick szalámigyár (1893-tól), a szegedi kenderfonógyár (1894-től) az az Orion bőrgyár (1902-től), az Angol —Magyar Jutafonó és Szövőgyár Rt. (1925-től), a hódmezővásárhelyi Kokron kötöttárugyár (1904-től) iratai emelhetők ki. A mezőgazdasági üzemek közül nem kerültek levéltári őrizetbe