Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

a világi nagybirtokok iratai. Kiemelésre méltó viszont a csanádi püspök­ség makói uradalmának igen értékes iratanyaga (1732-től). Az egyházi szervek iratai közül a levéltár őrzi a szeged-alsóvárosi ferences rendház (1603-tól), a szeged-felsővárosi minorita rendház (1725-től) és a szegedi piarista rendház (1724-től) iratait. A személyi és családi fondok közül nagybirtokos családok iratanyaga nem került a levéltárba. A megyében is birtokos Károlyi család iratai a Magyar Országos Levéltárban vannak. Kis terjedelmük ellenére Tonelli Sándor kereskedelmi és iparkamarai titkár iratai, Firbás Oszkár szegedi tanügyi főtanácsos személyi levelezése, Kiss Lajos néprajztudós és Szeremlei Sámuel történetíró tudományos munkásságára vonatkozó iratok jelentősek. Tárkány Szűcs Ernő hódmezővásárhelyi ügyvédi működése során keletkezett iratokat és Shvoy Kálmán altábornagy naplóit letétként őrzi a levéltár. A gyűjtemények közül jelentős értéket képvisel a levéltár Szentesen levő plakát gyűjteménye (1914— 1947). A megye területéről származó feudális kori összeírások zöme Csanád megyei, a Csongrád megyei vonatkozású aránylag kevés, a többit a városok és a makói uradalom anyagából gyűjtötték ki. A gyűjtemények között találhatók Szeged város úrbéres községeinek bírói számadásai (1770—1853). A levéltár kéziratos térképgyűjteménnyel is ren­delkezik. Szegedre vonatkozóan gazdag a tervtári gyűjtemény is. A mikrofilm gyűjteményben (16 529 felvétel) a mai megye területére vonatkozó feudális ko­ri összeírások felvételei 1732-től találhatók meg. Egyéb jelentős filmanyagot a levéltár nem vásárolt. A megyei legfontosabb iratokról — közgyűlési, tanács­Csoportos foglalkozás a Csongrád megyei Levéltárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom