Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

július A Magyar Kamara megfogalmazza a levéltárnoki állásra pályázókkal szembeni kívánalmakat, mely szerint birtokos és született magyar honos személy legyen, akitől a titoktartás és szorgalom megkövetelendő, december A Magyar Kamara kiegészíti a levéltárnokkal szembeni igényeket. Eszerint a magyar történelemben, jogban, közigazgatásban és törvénykezésben jártasnak kell lennie a levéltárosnak, ismernie kell a családtörténetet, az országban használatos nyelveket, és rendelkeznie a középkori írások olvasásában is gyakorlattal. az év folyamán Podhradczky György, korábbi Szeged városi jegyző pályázik a kamarai levéltárnoki címre, és bár alkalmas lenne a feladatra, később visszalép. - Eszterházy Imre érsek rendezteti az esztergomi Prímási Levéltárat. — Nyitra megye szabályrendeletében négyféle jegyzőkönyv vezetésére kötelezi nótáriusát. Az elsőbe a gyűlések politikai határozatait, a másodikba a bíráskodásra vonatkozó ügyeket, a harmadikba a vizsgálatokat, a negyedikbe a biztossági ügyeket és számadásokat kell bejegyezni. 1727 augusztus 4. A Helytartótanács felszólítja Zólyom megyét, hogy a közgyűlések és törvénykezések megtartására, a levéltár gondos megőrzésére alkalmas házat (—> 1710) építsen, de a pénztelenségre való hivatkozással a házvételből nem lesz semmi (-> 1748). október 6. Készen áll a simontornyai megyeháza, ahol Tolna megye a négy jegyzőkönyvből és néhány köteg iratból álló levéltárát is elhelyezik, az év folyamán felépül az első állandó megyeház Miskolcon. Az emeletes székház négy földszinti szobájába kerül Borsod megye levéltára. — Heves megye elrendeli, hogy a tisztviselők távozásukkor iratjegyzék kíséretében adják át hivatalos irataikat a levéltárnak. (A felszólítást még több alkalommal megismétlik.) — A székesfehérvári tisztújítás alkalmával a kamara foglalkozik a levéltári iratok elhelyezési körülményeivel is. 1728 január 19. Zala megye közgyűlése elhatározza a levéltári anyag összegyűjtését, és ebből az alkalomból Somogy megyéhez fordul azzal a kéréssel, hogy nincsenek-e ott az egyesítés idejéből való (-> 1596. január 15., 1715. június 15.), Zala megyére vonatkozó iratok és jegyzőkönyvek. Somogy megye a kérést válaszra sem méltatja.