Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

az év folyamán Baranya megye megveszi Madarász László alispán házát és telkét Pécs város felső részében, és itt építik fel a székházat, melyben elhelyezik a levéltárat. — Ez évből valók Nagyvárad első iratai a török pusztítás után. 1729 november 30. III. Károly szentesíti az 1728/1729. évi országgyűlés törvényeit. XIII. tc: az 1723. évi XLV. tc.-t az országgyűlés befejezése után hajtsák végre (-» 1756. március 1.). XXV. tc: a megyei bírák és hivatalnokok az ügyiratokat minden év végén szolgáltassák be a megyei levéltárakba, valamint a tisztségükből már régen eltávozott egyének is mindazokat az iratokat, amelyek közérdekűek és a megyére vonatkoznak, adják be a levéltárba (—> 1731. szeptember 1.). 1729 körül Létrejön a Pálffy-család központi levéltára „archívum commune", illetve „archívum generálé" néven. Változó helyéről pozsonyinak vagy stomfainak (Pozsony m.) is nevezik. 1729-1732 Felépül Zala megye székháza, és annak első emeletén és földszintjén négy helyiségben talál elhelyezést a levéltár. (A levéltár 1891-ig működik a megyeházán.) 1730 december 22. A Somogy megyei közgyűlés határozatba foglalja a megyei jegyzőkönyvek Ieíratását. Somssich Antal vicenótárius íródeákjai „fáradságuk ellenértékeképpen" 50 forintot kapnak. az év folyamán Liptó megye közgyűlése két jegyzőjét bízza meg iratainak rendezésével. — Tűz pusztít a Somogy megyei Tapsonyban, a megyeházán. A levéltár iratainak egy része megsemmisül. 1731 szeptember 1. A Helytartótanács körrendeletben utasítja a megyéket, hogy a jövőben szigorúan alkalmazzák az 1729. évi XXV. tc. előírásait (-» 1729. november 30.). az év folyamán a török hódoltság utáni első közgyűlés Csanád megyében. A jegyzőkönyvek ezzel az évvel kezdődnek. — Nógrád megye határozatot hoz arról, hogy a tisztviselők ne tartsák tovább maguknál az iratokat, hanem adják be a levéltárba. — Ez évből maradt fenn Pápa első irata.