Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

augusztus 19. Érsekújvárt elhagyják a törökök (-> 1663. szeptember 25.). 1686 szeptember 2. Buda vára felszabadul a török megszállás alól. A város török utáni első irata. szeptember 23. Szeged felszabadulása a török uralom alól (—>• 1542. december 30.). október 22. Pécs felszabadulása a török megszállás alól (-> 1543. július 20.). az év folyamán Bezegh György Zólyom megyei alispán kéri a közgyűlést, hogy bizottságot küldjön ki az őrizetében lévő iratok átvételére. 1687 ez évből való a jezsuiták első „história domus"-a az Egri Püspöki Levéltárban. — Első bejegyzések a budai tanácsülési jegyzőkönyvben és a levelezőkönyvben. — Pest város levéltárának első dokumentuma (polgárkönyv). 1688 május 19. Székesfehérvár ostroma. Levéltárát Kránzer Gábor a kamarai adminisztráció megbízottja szeretné biztonságba helyezni, de erre nincs lehetőség, mert az iratokat az ország nyugati részébe menekítették (—> 1601. szeptember 20., 1698). augusztus 30. A török kiűzése utáni első közgyűlés Bihar megyében. Az itt készült jegyzőkönyv a legrégibb fennmaradt protocollum a megye levéltárában, ez évből származik Bars megye első közgyűlési jegyzőkönyve, és Erdőbénye (Zemplén m.) első irata. — A Hajdú kerület levéltárát a kerület hajdúböszörményi székházában őrzik. 1689 Budán a kancellária megkezdi működését, az iratokat 1691-ig a tanács őrzi. — Pest megye levéltárának töredékét a füleki (Nógrád m.) várból a budai várbeli Uri utcában vásárolt házba szállítja (—> 1682. szeptember 16.). - Székesfehérvár első irata (-» 1698). 1690 április 15. Fogarason meghal Apafi Mihály erdélyi fejedelem. Halála után levéltárát az erdélyi rendek nem követelik vissza, mert I. Lipót császár ígéretet tesz arra, hogy az ifjabb Apafi Mihály is megkapja a fejedelmi trónt.