Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)
Kronológia
augusztus 12. Királyi rendelet tényleges hivatallá szervezi át a Magyar Kancelláriát. (Négy tanácsosnak és két titkárnak állandóan a király mellett kell tartózkodnia, az ügyeket a Kancellária tanácsülésén meg kell tárgyalni.) december 15. I. Lipót elrendeli, hogy 1691-től kezdve a Magyar Kamara (a Magyar Kancellária egyetértésével) minden városi és megyei tisztújításra királyi biztost küldjön. az év folyamán az egri püspökség — Eger 1687-ben történt felszabadulása után — a káptalannal együtt visszaköltözik Kassáról Egerbe (-> 1649). A püspöki kancellárián és szentszéken még lajstromozás nélkül rakják le a beérkezett és elintézett iratokat. Az elküldött levelek fogalmazványait 1745-ig nem őrzik meg. ez évből valók Szentendre, Vinga (Temes m.) városok első iratai. 1691 szeptember 6. A kamarai adminisztráció felszólítja Buda városi tanácsát, adja át az iratokat a jegyzőnek (—» 1694). ez évtől a városi tisztújítások királyi biztosok jelenlétében történnek (-> 1690. december 15.). A biztosnak nem feladata a levéltár ellenőrzése, de rendszerint foglalkozik ilyen kérdésekkel is. — A Sopronba kiküldött királyi biztos felhívja a tanács figyelmét a rendezetlen irattárra. — Ez évből maradt fenn Szabadszállás (Jászkun ker.) első irata. 1692 június 5. Nagyvárad felszabadul a török alól. ez évvel kezdődnek Fejér megye közgyűlési jegyzőkönyvei. Ekkor veszi át az anyagot a megyei jegyzőtől külön levéltáros, Modrovits Ignác. 1693 ez évből maradt fenn Érsekújvár első irata. — Hódmezővásárhely első irata: a város földesurának levele az elöljárósághoz. — Első ízben említik Szabolcs megye levéltárát, mely a kisvárdai várban van elhelyezve. 1694 ez évvel kezdődnek a Hajdú kerület közgyűlési jegyzőkönyvei. — A budai jegyző (szindikus) hivatali esküje: ígéretet tesz arra, hogy egyéb teendői mellett az iratokat gondosan megőrzi (—» 1691. szeptember 6.). — Megjelenik Kolozsvárott Pápai Páriz Ferenc „Ars heraldica" című munkája, az első magyarországi heraldikai mű.
