Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

Anno 1681". Ezután visszahelyezik azokat az ország ládájába, és átadják Eszterházy Pál nádornak. az év folyamán Mosón megyei közgyűlési határozat arról tesz említést, hogy a levéltár „aktáinak regesztrálása" folyamatban van. 1682 szeptember 16. Csongrád, Nógrád és Pest megye Fülekre (Nógrád m.) menekített levéltárának nagy része elpusztul a vár ostromakor. (Ezután a megmaradt iratokat, jegyzőkönyveket Gács várába /Nógrád m./ szállítják. Gyürky Pál nótáriust Nógrád megye utóbb felelősségre vonja, és igazolnia kell, hogy az ostrom előtt nem állt módjában az iratokat biztonságos helyre költöztetni.) (-> 1684). ez évből maradt fenn Makó város legrégibb irata. — Az első adat arra, hogy Zólyom megye iratait az új megyeszékhelyre (Besztercebányára) viszik. 1683 október 27. Esztergom város felszabadul a töröktől (-> 1605. október 5.). december Leég Árva megye levéltára. az év folyamán A Magyar Kamara irattárát a háborús veszély miatt Detrekőre (Pozsony m.) szállítják. — Közgyűlési jegyzőkönyvben említik először Mosón megye levéltárát. 1683 után A töröktől visszafoglalt területek igazgatását az e célra felállított kamarai adminisztrációk szervezik meg. A Budán, Kassán, Csáktornyán (később Kanizsán) létrehozott adminisztráció közvetlenül az Udvari Kamara alá tartozott (—> 1717). 1683- 1710 A török kiűzése után Heves megye levéltárát Gyöngyösön, Pásztón, Patán és Egerben őrzik. 1684 ez évből származik Árva megye első közgyűlési jegyzőkönyve — Miskolc levéltárának első említése. — Nógrád megye bizonyítványt ad ki Gyürky Pál részére arról, hogy nem terheli felelősség a megyei iratok pusztulása miatt (-» 1682). 1684- 1718 Nógrád megye iratanyagát Gács várában (Nógrád m.) őrzik (—> 1718).