Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

január 24. III. Ferdinánd országgyűlést hív össze Pozsonyba. (Július 3.: szentesíti a törvényeket.) LXIV. tc.: a rendek elismerik, hogy Pálffy Pál nádor özvegye Khain Franciska átadta a nádor után maradt köziratokat az országgyűlésnek, március 15. Wesselényi Ferencet nádorrá választja a pozsonyi országgyűlés, aki átveszi elődje özvegyétől az országot érintő iratokat. (Tisztségét haláláig, 1667-ig viseli.) A nádorsága alatti időből hat csomónyi irat és két jegyzőkönyv maradt fenn, köztük kéziratos országgyűlési iratok is. 1656 Znióváralján (Turóc m.) a jezsuita rend papírmalmot létesít. 1657 Nógrád megye arra kéri Heves megyét, hogy szolgáltassa ki azt a megyei vonatkozású iratanyagot, amely néhai Divéky Andrásnak, Heves és Nógrád megye közös nótáriusának működése alatt (1620 körül) keletkezett, és amelyet Heves megye levéltárában őriznek. — Pest megye levéltárának első említése. — Először fordul elő az archívum szó Zólyom megye közgyűlési jegyzőkönyvében. 1658 szeptember 5. Az Erdélybe betörő török-tatár hadak feldúlják Gyulafehérvárt. A város régi iratainak jórésze elpusztul. A betörő hadak a gyulafehérvári káptalan fejedelmi levéltárának iratait is elégetik. A levéltár egy részét Taraczközi Ferenc tudós reíuisitornak sikerül Nagyszebenbe menekítenie. A katonák betörnek a könyvek és iratok elfalazott őrzőhelyére is. Szalárdi János „Siralmas magyar krónikájá"-ból (1662) értesülünk a történtekről. 1660 július-augusztus Nagyvárad török ostromakor elpusztul a város (—> 1692) és Bihar megye levéltára. — Görgényszentimrén (Torda m.) papírmalom kezdi meg működését. 1662 Zala megyében Rabbi István egyszemélyben királyi ítélőmester, valamint Zala és Veszprém megye jegyzője. 1663 szeptember 25. Érsekújvár védői feladják a várat a sokszoros túlerőben lévő török seregnek. A harcokban elpusztul a levéltár is.