Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

január 21. Az első fennmaradt leltár a „szuperintendensi levelesláda" anyagáról a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárában. az év folyamán Heves megye levéltárát a fokozódó fegyveres harcok miatt a védettebb Murány várába (Gömör m.) szállíttatja. 1666 ez évből való A Csáky-család levéltárának első említése. A szétszórt birtokokkal (Bihar, Temes, Borsod, Abaúj, Sáros, Pozsony, Szepes stb. m., Erdély) rendelkező család a török elől menekülve Szepesvárra tette át székhelyét, ahol ez évben már a „várban őrzött iratok lajstroma" segítette az eligazodást (—> 1724). 1667 ez évből valók a Soproni Evangélikus Gyülekezet Levéltárának legrégibb fennmaradt iratai: Lang Mátyás lelkész által írt egyháztanácsi jegyzőkönyvek. 1668 ez évvel kezdődnek Kővár vidéke és Mosón megye közgyűlési jegyzőkönyvei. Mosón megye jegyzője Terstyánszky András. 1669 az év folyamán Nemeskéren felépül Sopron megye első székháza. Itt helyezik el külön helyiségben a levéltárat. 1670 június 14. E napon tartott közgyűlésről szól Ugocsa megye legrégibb jegyzőkönyve. október 13. A király Forgách Ádámot országbíróvá nevezi ki. (Tisztségét 1681ig viseli.) Hivatali működése után hét csomónyi iratanyag marad fenn, főként perbeli utasítások, bírói parancsok. az év folyamán Zólyom megye Zólyomból Besztercebányára teszi át székhelyét, és itt helyezi el iratait is. 1671 április 30. Bécsben kivégzik Nádasdy Ferenc volt országbírót. Kincstárával együtt az Udvari, majd a Magyar Kamarához kerülnek a család levéltárában Nádasdy Tamás nádorsága óta őrzött országos iratok.