Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

az év folyamán Kassán az 1512-re elkészült Elenchust folyamatosan kiegészítik az újabb oklevelekkel. Ezek képezik a titkos levéltár alapját, ez évből való Szolnok-Doboka megye első közgyűlési jegyzőkönyve. 1641 ez évtől Batthyány Ádám maga rendezi a családi levéltárat. A missiliseket levélírónként csoportosítja, 10 db-ként csomókat alakít ki. Más iratoknál az időrendet veszi alapul. A csomókon tárgymegjelölést alkalmaz (-> 1649. március 24.). 1646 február 6. A király Pálffy Pált nevezi ki országbíróvá. (1649-ig viseli hivatalát.) szeptember 25. A pozsonyi országgyűlés Draskovich Jánost választja nádorrá. (Haláláig, 1648-ig viseli hivatalát.) az év folyamán Eszterházy Miklós nádor halála után fia László és testvére Dániel beszolgáltatja a rendeknek az ország levéltárát, ez évből való Zólyom város első irata. 1647 július 17. III. Ferdinánd király szentesíti az 1646/1647. évi országgyűlés törvényeit. CXXXIX. te: a rendek elismerik, hogy Eszterházy László, az elhunyt Eszterházy Miklós nádor örököseinek nevében átadta az országgyűlésnek a néhai nádor után maradt iratokat. Egyúttal ezeket Draskovich János nádor őrizetébe adják. 1648 április 2. Zólyom megye bizottságot küld ki, hogy a néhai Asgúthy alispán házában az özvegynél található iratokat nézze át, és amelyek a vármegyét illetik, vegye át. ez évtől Gömör megye jegyzője Döry István, aki Miskolcon lakik. Emiatt a megye iratait éveken át Miskolcról Pelsőcre, az akkori megyeszékhelyre odavissza szállítják. 1649 január 25. III. Ferdinánd országgyűlést hív össze Pozsonyba. (Június 3.: szentesíti a törvényeket.) XC. te: a rendek elismerik, hogy Draskovich János volt nádor özvegye Thurzó Borbála átadta a nádor után maradt országos érdekű iratokat az országgyűlésnek. március 24. A pozsonyi országgyűlés Pálffy Pált nádorrá választja. (Hivatalát haláláig, 1654-ig viseli.)