Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

Az Udvari Haditanács a hadi iratok kezelési módjára irodai szabályzatot ad ki. —- Tűzvész pusztítja a debreceni kollégium — ma a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára részét képező — iratait. 1565 ez évből való a Szombathelyi Püspöki Levéltár legrégibb irata. 1566 ez évből való Németlipcse (Liptó m.) első jegyzőkönyve, latin majd szlovák nyelven. — Megtörténik a váradi káptalan szekularizációja. 1567 az év folyamán az uralkodó megszervezi a Szepesi Kamarát, Kassa központtal. Elvileg egyenrangú volt a Magyar Kamarával, de tényleges felettese az Udvari Kamara volt. A 18. században szerepe csökkent és kamarai adminisztrációvá alakult (—> 1755. december vége). A debreceni alkotmányozó zsinat létrehozza a tiszántúli református egyházkerület egységes szervezetét és ez az időpont levéltára kialakulásának kezdete is. Ebből az iratokat a püspökök kezelik „szuperintendensi levelesládában". Levéltárátadó bizottság leltár szerint adja át az iratokat az új püspöknek. ez évből való Gnezda város (Szepes m.) telekkönyve (Hausbuch). 1568 ez évből való Körmöcbánya (Bars m.) levelezőkönyve. 1569 ez évvel kezdődnek Miskolc város tanácsülési jegyzőkönyvei, valamint maradtak fenn Abaúj, Bereg és Torna megye első iratai és közgyűlési jegyzőkönyvei. 1570-es évek Gömör megye nótáriusa Pédery Péter. 1571 november 19. Az erdélyi országgyűlés Kolozsvárott név szerint is kijelöli a kolozsmonostori konventi levéltárba helyezendő reíuisitorokat, de azok most sem foglalják el helyüket (-» 1557, június 10., 1575. július 25.). ez évtől maradnak fenn Gömör, Hont és Trencsén megye közgyűlési jegyzőkönyvei.