Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

ez évből való Körmöcbánya (Bars m.) város levéltárának első inventáriuma a kiváltságlevelekről. ez évvel kezdődnek Nyitra megye közgyűlési jegyzőkönyvei és Kőszeg város magisztrátusi jegyzőkönyv-sorozata. 1573 Az erdélyi rendek panaszkodnak a levéltár pusztulásáról, és arról, hogy rendtartása sincs a fejedelmi levéltárnak. — Munkácson jegyzőkönyv vezetését kezdik el, mely a városban történt emlékezetes események feljegyzésére szolgál. — Megkezdi működését a szebeni papírmalom. 1575 július 25. Az erdélyi országgyűlés Kolozsvárott ismételten elrendeli, hogy a kolozsmonostori konventben és a gyulafehérvári káptalanban reíuisitorok szolgáljanak (-> 1571. november 19.). 1577 A besztercebányai levéltárat, melyet a vár egyik bástyájában őriznek, a várkapitány kezeli. A neki szóló utasítás szerint meg kell őriznie a kiváltságleveleket és más fontos iratokat, és be kell vezetnie az e célra rendszeresített lajstromba, ez évből való Borsod megye első közgyűlési jegyzőkönyve, a Tiszántúli Református Egyházkerület első pecsétje, Ugocsa megye legrégibb irata. 1578 ez évvel kezdődik a Sopron megyei közgyűlési jegyzőkönyvek sorozata. 1579 ez évből valók Alsómecenzéf (Gömör m.) első dokumentumai, városi jegyzőkönyvek és II. Mátyástól származó, magánjogi természetű kiváltságlevelek. — Pozsony megye közgyűlési jegyzőkönyvei, Pozsony megye első közgyűlési jegyzőkönyvei, Sopron megye törvénykezési iratai, Sárospatak első városi jegyzőkönyve. - A munkácsi levéltár első említése: a titkos levéltár a város ládájában van, melyet tisztújításkor átadnak a következő jegyzőnek. 1580 ez évvel kezdődnek Győr és Liptó megye közgyűlési jegyzőkönyvei.