Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

szeptember 3. Székesfehérvár eleste, a levéltárat elmenekítik (-> 1601. szeptember 20.). az év folyamán Ághszentpéteri Nagy Ferenc, Fejér megye alispánja, a török elől menekülve magával viszi a megyének akkor még egyetlen jegyzőkönyvét — A Pécsi Káptalani Levéltárat a török elől Pozsonyba akarják szállítani, de részben elkallódik, részben megsemmisül, ez évvel kezdődnek Ung megye közgyűlési jegyzőkönyvei. 1544 szeptember 21. A Veszprémi Káptalani Levéltár okleveleit Sopronba szállítják a török elől (-> 1630). ez évből való Rózsahegy (Liptó m.) első városi jegyzőkönyve, zömmel szlovák nyelvű. — Vác 140 évre török kézre kerül. A váci püspökök Nagyszombatban székelnek, ide kerül levéltáruk megmaradt része is (-> 1699). — A Veszprémi Püspöki Levéltárat a török elől Sümegre (Zala m.) menekítik, ahol a püspökség székhelye van a török háborúk idején (-> 1750). 1545 Nagyszebenben a tanács épületet vesz városháza céljaira, és a város és a szász egyetem levéltárának elhelyezése megoldódik. 1546 Christian Pomarius (Baumgarten) hozzákezd Nagyszeben város és ezzel együtt a szász egyetem levéltára rendezéséhez. Elkészül: 1547-ben. 1547 ez évvel kezdődik Debrecen város magisztrátusi jegyzőkönyveinek sorozata. Az anyag minimális hiányokkal 1848-ig folyamatos. Mai városaink jegyzőkönyvei közül ez a legteljesebb sorozat. 1548 október 18. I. Ferdinánd országgyűlést hív össze Pozsonyba. (November 22: szentesíti a törvényeket.) LXXI. te: az ország rendjei a királytól kérik, hogy gondoskodjon a Pozsony és Sáros várában elhelyezett, az ország nemességét illető oklevelek visszaadatásáról. Az országos érdekű privilégiumokat pedig, amelyeket Derencsényi Miklós a szepesi várban átadott Hans Katzianernek, vizsgáltassa át és adja vissza az országnak (—> 1528. március 23.). ez évből való Máramarossziget legelső irata, egy városi statútum.