Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

ez évből való a gyöngyösi levéltár első török levele, 1686-ig még 237 levél keletkezett. A levelek tárgya: adóügyek, rendészeti kérdések, piacok, vásárok helye, vallási ügyek, templomhasználat stb. (-> 1933). 1550 január 6.1. Ferdinánd országgyűlést hirdet Pozsonyban. (Február 13.: szentesíti a törvényeket.) LXII. te: a megyék hivatalos pecsétet használjanak, melyet a megyei jegyző őriz. ez év folyamán az ifjabbik Niklas Salm hajlandónak mutatkozik visszaadni az ország okleveleit, de még ennek megtörténte előtt az év végén meghal. — Megjelenik Kolozsvárott Fráter György kiadásában a „Váradi regestrum", a 13. századi váradi tüzesvaspróbák jegyzőkönyve, mely az első magyar nyomtatott forráskiadvány (—> 1208-1235). — Tűzvész Lőcsén, melyben elég a levéltár nagyobb része is. ez évvel kezdődik Szabolcs és Zemplén megye közgyűlési jegyzőkönyvsorozata. 1551 november 8. Ekkor keletkezik a Hadtörténelmi Levéltár őrzésében lévő legrégibb magyar nyelvű irat: Horwatinowyth kapitány Lippa (Arad m.) ostromáról tudósítja a nyitrai püspököt. ez évvel kezdődik Sopron város tanácsülési jegyzőkönyveinek sorozata, és az első fennmaradt irategyüttes (tárnokszéki jegyzőkönyvek) Győr város levéltárában. 1552 június 11. I. Ferdinánd Erdélybe küldött zsoldos serege felgyújtja Kolozsvárt, majd július 27-én Gyulafehérvárt is. Pusztulás a két városi levéltárban, július 27. Temesvár török kézre kerül, a város régi iratai elpusztulnak (-> 1716. október 16.). 1553 április 9. I. Ferdinánd országgyűlést hirdet Sopronban. A soproni országgyűlés Niklas Salm utódaitól sürgeti a nála lévő iratok kiadását, azonban itt már csak a nemesség magániratairól van szó. ez évtől Marosvásárhelyen a városi jegyző az oklevelek hátlapjára feljegyzi azok tárgyát, majd a 16. század végétől a lajstromozás jegyei is megtalálhatók az iratokon.