Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

velet, ám ha ez elmúlt viszontagságos évek folyamán elveszett volna, kész újból kiadni azt. ez évből maradt fenn — Nagyszombat levéltárában, a nagyszámú missilis anyagban — az első magyar nyelvű levél (1560-ig még 50 db található). — Kassa város első statútumai. 1539 Fogaras első irata. Az erdélyi vajda, a fogarasi vár birtokosa megerősíti a városnak a várral szembeni jogait. 1540 november 11. Buda első eredeti irata: királyi kiváltságlevél megerősítése. ez évvel kezdődnek Bars, Szepes és Trencsén megye közgyűlési jegyzőkönyvei. 1540 körUl Christian Pomarius (Baumgarten) rendezi, lajstromozza Beszterce (BeszterceNaszód m.), majd Brassó levéltárát. 1541 tavasz Mehmed szendrői (Borsod m.) bég csapatai felgyújtják Vácot, a lakosság a hegyekbe menekül, a püspökség és káptalan Nógrád várába szállíttatja levéltárát, amely nagyrészt megsemmisül (—> 1544). szeptember 2. Buda eleste. A török támadás következtében a városi levéltár egy része elpusztul, másik részét Palczan Péter volt bíró magával viszi (-> 1558. január 10.). az év folyamán Besztercebánya levéltárának első említése: a számadáskönyv szerint a város becses okleveleit biztonságban őrzik. — A tárnokszék Buda eleste után Pozsonyban folytatja működését, itt van levéltára is (-> 1733. december 19.). 1542 december 30. Szeged török kézre kerül (—> 1686. szeptember 23.). ez évvel kezdődnek Turóc megye közgyűlési jegyzőkönyvei. 1543 nyár Esztergomból a török elől az érsekség és a főkáptalan Nagyszombatba menekíti levéltárát. július 20. Pécs ostroma, a város török kézre jut (-» 1686. október 22.). augusztus 10. A törökök elfoglalják Esztergom várát, és a város levéltára is elpusztul (-> 1595. szeptember 3.).