Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

augusztus Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a szükségletek gyors kielégítésére 6 hetes bentlakásos levéltárosképző iskolát szerveznek, amelyen hét, alapvizsgát tett történelem szakos hallgató vesz részt. A tanfolyamon a levéltári tudományos munka elemeit sajátítják el. szeptember A Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, a Történelem Segédtudományai Tanszék keretében •— az egyetemi reform keretében, a könyvtáros és muzeológus szak mellett — levéltáros képzés indul. Programja: a történeti segédtudományok (diplomatika, kronológia, paleográfia) alapjainak megismertetésén kívül a hallgatók képzése gyakorlati oklevél- és iratolvasásban, valamint a latin nyelvben. Ezen túlmenően feladatának tekinti a vállalati iratanyag — mint a levéltárakba nagy tömegben bekerülő új típusú forrásanyag — feldolgozásához szükséges ismeretanyag (például üzemgazdaságtan) oktatását is. A levéltár szakot történelemből tett alapvizsga után lehet választani. 1955-1961 között a képzés átmenetileg szünetel, majd 1961— 1977 között hasonló keretek között folyik tovább (—» 1977. szeptember 1.). október 11. Megjelenik az 1610-L—1/1949. VKM rendelet a levéltárak országos főfelügyelője feladatkörének szabályozásáról. A rendelet a főfelügyelő feladatkörét az 1947. évi XXI. tc.-hez képest kibővíti: szakirányú felügyeletet gyakorol a megyei, a városi és a községi levéltárak, az egyházi és hiteleshelyi levéltárak, valamint a közérdekű magánlevéltárak felett; széleskörű javaslattételi és kezdeményezőjoga van; elkészíti és vezeti a levéltárak kataszterét; külföldi szervezetek előtt képviseli a magyar levéltárak egyetemét (-> 1947. július 29., 1950. július 30.). október 18. Az Országos Levéltárban a háború során megsérült iratanyag gondozására, az állományvédelmi feladatok megoldására — több éves eredménytelen próbálkozás után — iratrestauráló műhely létesül, melynek vezetője ezen a napon lép munkába. A műhely később könyvkötő részleggel is kiegészül, december 15. Megszűnik a Magyar Nemzeti Múzeum, mint az 1934. évi VIII. tc. által a nagy országos közgyűjtemények (Magyar Országos Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Történeti Múzeum, Országos Természettudományi Múzeum), valamint a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége irányítására létrehozott egységes, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati szervezet. december vége Az Országos Levéltár iratanyaga: 22 114 fm; munkatársainak száma 50 fő (25 tudományos, 9 kezelő, 4 technikai, 5 adminisztratív és 7 kisegítő). Megváltozik a levéltár belső szervezete. A korábbi tíz osztály helyett hármat szerveznek: I. osztály (Feudáliskori hatóságok és hivatalok levéltárai), II. osztály (Polgárikori hatóságok és hivatalok levéltárai), III. osztály (Magánlevéltárak és gyűjtemények). Ezt egészíti ki az adminisztráció, kutatószolgálat, technikai részleg.