Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

Sashegyi Oszkár hazatér, Miskolczy Gyula Bécsben marad 1959. október 13.). az év folyamán a II. világháború óta első ízben kerül sor nagyobb arányú iratátvételre az Országos Levéltárban (Miniszterelnökség, Belügyminisztérium, tatai Eszterházy-levéltár, stb.). — Bevezetik a Botár Olivér által kidolgozott közigazgatási számrendszeren alapuló iratkezelési szisztémát, amelyet az egész országban alkalmaznak. Az iratkezelés alapja ebben a rendszerben egy egységes iktatási és irattári terv, általában négytagú rendszámokkal. Az államigazgatásban előforduló ügyfajták osztályozása (osztályok, alosztályok és csoportok kialakítása) az államapparátus akkori felépítését követi, tehát strukturális elven alapul. A naplószerű iktatás (iktatókönyv) megszűnik, helyét a tárgyak szerinti (rendszámok szerinti) iktatás foglalja el: minden ügycsoport számára a megfelelő rendszámmal ellátott ügy nyilván-tartólapot nyitnak. A rendszer túlságosan merevnek, nehezen alkalmazhatónak bizonyul, (—> 1951. szeptember 30.) — A Magyar Tudományos Akadémia alapszabálya levéltár újjászervezését határozza el. Az 1825-től keletkezett régi iratanyag az MTA Könyvtárának kézirattárába kerül megőrzés és feldolgozás céljából. Ezeket a dokumentumokat ma is itt őrzik Régi Akadémiai Levéltár néven, egészen 1948-ig terjedően. Az 1948 után keletkező dokumentumokat gyűjti az újjászervezett Akadémiai Levéltár. (1950ben befejezi működését.) (-> 1963. április 11.). — A Magyarországi Baptista Egyház Levéltárát Kirner A. Bertalan egyházi író alapítja az általa összegyűjtött iratokból és az egyházkormányzat 1896-tól őrzött irataiból. — Igazságügyi miniszteri rendelet értelmében a megszüntetett igazoló bizottságok iratanyagát a megyei levéltárakban kell elhelyezni. 1949 január Nyugdíjazzák Jánossy Dénest, az Országos Levéltár főigazgatóját (—> 1942. február). február 5. Az 1100/1949. Korm. rendelet intézkedik a Nemzeti Bizottságok megszüntetéséről, irataik levéltárba adásáról. április 2. Kihirdetik a hitbizományok megszüntetéséről szóló 1949. évi VII. törvénycikket, melynek 8. § (3) bekezdése értelmében állami tulajdonba jutó műtárgyakat, valamint a történelmi szempontból jelentős tárgyakat közgyűjteményben kell elhelyezni. Ennek alapján az Országos Levéltár több — terjedelmét és történeti forrásértékét tekintve egyaránt jelentős — családi levéltárral gyarapszik (az Eszterházy-család hercegi ága; a Batthyány-család körmendi; a Festetics-család keszthelyi levéltára). április 15. Az Országos Levéltár főigazgatójává kinevezik Ember Győző akadémikust, aki ezt a tisztséget 1978. november 30-án történő nyugállományba vonulásáig tölti be.