Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

1928-1932 Pfeiffer János püspöki levéltáros rendezi a Veszprémi Püspöki Levéltárat, át­vizsgálja a sorozatokat és indexeket, pótolja a protocollumok hiányait. 1929 március 22. Kihirdetik a múzeum, könyvtár és levéltárügy egyes kérdéseiről szóló 1929. évi XI. tc.-t. A 13. § rendelkezik a besorolásoknál kötelező képesí­tésekről. A tudományos besoroláshoz egyetemi végzettség szükséges, de ezen belül megfelel a tanári képesítés is. Egy éves gyakorlatot kell igazolni országos vagy külföldi közgyűjteménynél vagy egyetemen. A gyakorlat tartására az Or­szágos Levéltár kap felhatalmazást. Annak elvégzéséről 1934-ig a Gyűjtemény­egyetem, majd a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa ad igazolást. — A 29. § értelmében a törvényhatóságok irattárainak és levéltárainak történelmi jelentő­ségű része a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium alá tartozik, mely e fel­ügyeletet az Országos Magyar Gyűjtemény egy etem tanácsa útján gyakorolja. A 30. § a képesítési előírást kiterjeszti a törvényhatóságokra is. június 29. Életbe lép a közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. tc. A városokban a tanács megszűnik, a polgármester hatalma nő. A 6. § mind a váro­si, mind a megyei főlevéltárnok törvényhatósági bizottsági tagságát megszünte­ti. A főlevéltárnok csak a VII. fizetési osztályba léphet elő (szemben az orvos­sal, aki a VI. osztályba is előléphet), s ez a nyugdíj szempontjából kedvezőtlen. A 37. § szerint a rendezett tanácsú városokból megyei városok lesznek. A 68. § értelmében a levéltárost nem választják, hanem életfogytiglan a főispán nevezi ki a törvényhatósági jogú városoknál is. az év folyamán a jelentősen megnövekedett vízügyi iratok gyűjteménye a Víz­rajzi Intézetbe kerül. 1920-as évek Újra rendezik a Békéscsabai Evangélikus Gyülekezet Levéltárát. — Az Orszá­gos Levéltárban is kialakul a családi levéltárak gyűjteménye. A levéltárban és a Nemzeti Múzeumban is az a gyakorlat alakul ki, hogy csak a nagyobb mennyi­ségű, letétként beadott családi levéltárakat őrzik együtt. A kisebb egységeket, melyek vétel vagy ajándék gyanánt kerültek a levéltárba, szétszedik és mecha­nikus rendben (pl. időrendben) csoportosítják. így alakul ki például a Múzeumi Törzsanyag nevű irategyüttes. 1930 május 1. A hadi iratok gyűjteményének új elnevezése: Magyar Királyi Hadile­véltár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom