Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

május 29. Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930. évi XVIII. tc. kihirdetése. Az 58. § szerint a levéltár nem az intézmények, hanem a hivatalok között szerepel. december Az 1830. évi lengyel felkelés százéves évfordulója alkalmából Párizsban rendezett lengyel kiállítás egy részét — az 1830-1863. évi lengyelmagyar kapcsolatok emlékeivel — az Országos Levéltár iratanyagából Kossányi Béla országos levéltárnok és Kapossy János országos allevéltárnok válogatja össze. az év folyamán megkezdik az egri levéltár iratainak rendezését. Végzi: Pálmay József, nyugalmazott gyulafehérvári főlevéltárnok és Székelyhidy Viktor gazdasági felügyelő. 1919-ig selejtezik is az iratokat a városi tanács 1923-ban kelt határozata alapján. — Gyöngyös város iratait levéltárra és irattárra választják szét. — Fülöp Viktor postatiszt laikus módon rendezi Keszthely levéltárát. — Kőszegen Váczy Péter rendezi a levéltárat. — Nyírbátor — eddig a városban őrzött iratait — a megyei levéltár átveszi. — Lukcsics Pál közzé teszi a Levéltári Közleményekben „A veszprémi káptalan levéltára" című ismertetését. — Cambridge-ben megalakul a Történettudományok Nemzetközi Bizottságának Levéltári Bizottsága (Comission des Archives), amely elsősorban a kutatási lehetőségek előmozdítására törekszik. Első elnöke: Guillaume Des Marez egyetemi tanár, Brüsszel város levéltárának igazgatója, főtitkára Hans Nabholz zürichi egyetemi tanár, állami levéltárnok. 1930-1931 évi évfolyamaiban a „Magyar Minerva" című folyóirat (megjelent 1932-ben) közli a levéltárak főbb adatait. (Vonatkozik az egyházi és családi levéltárakra is.) 1931 az év folyamán Szabó István „A magyar levéltárvédelem" című tanulmányában javasolja, hogy a vármegyei, városi és községi levéltárak „az állam levéltári hatóságának közvetlen szakfelügyelete alá" kerüljenek. Ezen felül a megyék és a törvényhatósági joggal felruházott városoknak levéltári anyagukat vagy annak részeit is be kellene szolgáltainiok az állam levéltári hatóságának kezelésébe. A beszolgáltatott anyag a vármegye, illetve a város tulajdonában maradna. Szükséges volna továbbá, hogy az összes vármegyei, városi, községi levéltár, illetve irattárak anyagának selejtezése az állami levéltári hatóság jóváhagyásához legyen kötve. Elgondolása szerint az ország területét négy levéltári kerületre lenne célszerű felosztani. A kerületi levéltárak felállítása maga után vonná e levéltáraknak és az Országos Levéltárnak egységes szervezetben való összefogását. A kerületi levéltárak irányítása, felügyelete az Országos Levéltár feladatát ké-