Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

március 3. Lőcse város tanácsa határozatot hoz a levéltár rendezéséről (-» 1879). március 16.1. Ferenc József szentesíti a közigazgatási bizottságok felállításáról szóló 1876. évi VI. tc.-t. Irataik a törvényhatósági (megyei és városi) levéltárakhoz tartoznak. június 5. I. Ferenc József szentesíti az 1876. évi XX. tc.-t egyes szabad királyi városok megszüntetéséről. június 10. I. Ferenc József szentesíti az iskolaszékekről szóló 1876. évi XXVIII. tc.-t, irataik a törvényhatósági levéltárakba kerülnek, június 19. I. Ferenc József szentesíti a vármegyéken kívüli közigazgatási egységek törvényhatósági különállását megszüntető 1876. évi XXXIII. tc.-t. A vidékek, kerületek, a Jászság, a Nagy- és Kiskunság, a Hajdú kerület, a szepesi 16 város, a székely és szász székek beolvadnak a megyékbe. A városok közül a törvény a következőket érinti: Szepesbéla, Leibic, Mateoc, Szepesszombat, Strázsa, Poprád, Felka, Menhárd, Domisác, Ruszkin, Szepesolaszi, Igló, Szepesváralja, Lőcse, Késmárk, Wellbach, Odorin, Harikóc, Illésfalva, Csütörtökhely, Káposztafalva, Nagyszalók, Zsákóc, Mühlenbach, Podolin, Lubló, Gnezda, valamint a nagykikíndai kerület városai (-» 1877. március 13.). szeptember 1. Az 1876. évi XXXIII. tc. alapján megalakul Csík megye az al- és felcsíki, valamint Gyergyó és Kászon székekből álló Csík székből, Csíkszereda székhellyel. Egyik széknek sincs XVII. századnál régebbi irata. — A Hajdú kerület levéltára beolvad az új megye levéltárába, és Debrecenbe költözik. — Megalakul Háromszék megye (Sepsi, Kezdi, Orbai székely székekből, valamint a hozzájuk csatolt Miklósvár fiúszékből álló Háromszékből és a volt Felső-Fehér megye egyes részeiből, továbbá Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Illyefalva és Berec helységekből). — Megalakul Jász-Nagykun-Szolnok megye (a volt Jász és Nagykun kerületből, az 1850-es években szervezett Szolnok megyéből, a Kiskun kerület egy kisebb részéből), és átveszi a volt kerületek iratait is. — Megalakul Kis-Küküllő megye a korábbi Küküllő megyéből és Medgyes szék egy részéből, Erzsébetváros székhellyel, és átveszi a jogelőd törvényhatóságok levéltárait. — Marosszékből megalakul Maros-Torda megye az addigi székhely, Marosvásárhely központtal. A volt széki levéltár a helyén marad, befogadva a Torda megyei levéltárat is. — Kőhalom, Nagysink, Segesvár, Medgyes, Ujegyházszékekből és Felső-Fehér megye részeiből megalakul Nagy-Küküllő megye. A levéltár feudáliskori anyagot örököl Felső-Fehér megye levéltárával, valamint a székek XVIII. századig visszanyúló irataival. — Szatmár megye levéltárával egyesül Kővár vidékének levéltára. — Megalakul Szeben megye, Nagyszeben székhellyel. A Szeben székből (beleértve Nagyszebeni is), Szászsebes székből és a városból, Szerdahely székből, Újegyház szék, valamint Alsó-