Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

és Felső-Fehér megyék egyes részeiből alakuló új törvényhatóság átveszi a székek levéltárait, így a XVIII. század elejéig visszanyúló feudáliskori anyagot örököl. — Közép-Szolnok megye levéltára a megye megszűnésével a régi megye és Kraszna egyesítéséből létrejött Szilágy megye levéltárának lesz része. — Megalakul Szolnok-Doboka megye, Dés székhellyel. A Belső-Szolnok és Doboka megyékből alakuló új törvényhatóság levéltára e két megye iratainak egyesítéséből jön létre. — Megalakul Torda-Aranyos megye (a régi Torda megye alsó kerületéből, Aranyos szék, Alsó-Fehér megye több községéből és Kolozs megye egy kis részéből). A Torda székhellyel alakuló megye levéltára a jogelőd törvényhatóságok levéltári anyagának egyesítéséből jön létre. — A Keresztúr és Bardóc székekkel egyesült Udvarhely székből megalakul Udvarhely megye Székelyudvarhely központtal. A városban őrizték Udvarhely szék és a székely nemzet levéltárát is, mely az új megye létrejöttekor már csak jelentéktelen töredéke a régi iratanyagnak. — Brassó vidékéből és Brassó városból megalakul Brassó megye. december 11. Szatmár megye határozata alapján a levéltárban kiselejtezik az 1724-1849. évek közötti bűnügyi periratokat (286 csomag), az 1850-1860. évi ügyészségi iratokat (63 csomag), az 1850-1854. évi rendőrségi iratokat (38 csomag) és az 1850—1854. évi járásbírósági bűnügyek iratait (27 csomag), az év folyamán Borsod és Gömör-Kishont megyék közigazgatási egyesítése után a Gömör megyei (1919-1923. évi alispáni és közigazgatási bizottsági) iratok Borsod megye levéltárába kerülnek. — Trencsén megye nagy selejtezést rendel el, amit az 1540. évvel kezdődő történelmi iratanyagra is kiterjeszt. — Az Országos Levéltár létszáma (15 fő) a kincstári levéltárak személyzetével (6 hivataltiszt, 1 szolga) 22 főre emelkedik. — Óváry Lipót az Országos Levéltár allevéltárnoka az oklevelek és fúggőpecsétek sérülését, pusztulását okozó helytelen tárolásra, raktározásra panaszkodik. — A Kállay-család letétbe helyezi levéltárát a Magyar Nemzeti Múzeumban. Ez az első lépés a gyűjtemény kialakulása felé, melyet a Múzeumhoz tartozó Országos Széchényi Könyvtárban helyeznek el. Még ebben az évben a múzeumba kerül a Jeszenák- és Hanvaylevéltár is. A letétek nem zárt irategyüttest képeznek, hanem évek során mód volt gyarapításukra is. 1877 március 13.1. Ferenc József szentesíti a törvényhatóságok területét véglegesen megállapító 1877. évi I. tc.-t. (Ez a beosztás lényegében 1918-ig érvényben marad.) — A király szentesíti az 1877. évi III. tc.-t, mely szerint egyes felvidéki városokat törvényhatósági jogkörük megszüntetésével vármegyékbe sorolnak: Körmöcbányát Bars, Korponát, Zólyom, Bakabányát Hont megyébe, május Heves megye főlevéltárnoka Hellebronth Mihály.