Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

december 4.1. Ferenc József szentesíti az 1874. évi XXXV. tc.-t, a 14. § értelmében a megyei levéltárakban kell őrizni a törvényhatóság területén működő királyi közjegyzők hitelesített bélyegzőlenyomatait és aláírásait, az év folyamán iratrendezés és selejtezés Heves megye levéltárában. Az iratrendezésbe vont iratok évköre: 1848-1849. évi és az abszolutista kori iratok. Ez utóbbi irategyüttesből selejteznek is. — Brüsztle József, a „Recensio universi cleri dioecesis Íuiníue-Ecclesiensis" című négykötetes mű szerzője sok iratot kölcsönöz munkájához a Pécsi Püspöki Levéltárból, és halála után ezeket hozzá nem értők megsemmisítik. — A Sopron megyei törvényhatóság az ún. kismegyeházán jelöl ki helyiséget levéltári célokra. — Thaly Kálmán a „Századodban ismerteti az Andrássy-család levéltárait. 1874-1889 Ébenhöch Ferenc kanonok átrendezi a Győri Káptalani Levéltárat. Segédletei ma is használhatók. 1875 március 1. A Magyar Királyi Országos Levéltár megkezdi működését. Levéltári anyaga a regnicolaris levéltáron (a mai N szekció) kívül csupán a magyar és erdélyi kancellária (A és B szekció), a helytartótanács (C szekció) és az erdélyi főkormányszék (F szekció egy része) iratanyagából áll; terjedelme közel 10 000 folyóméter. Helyiségei a régi országháza (I. Országház u. 28.) egyes részeiben, az új Belügyminisztérium épület (I. Országház u. 30-32.) alagsorában és ezen új épületnek az Úri utcára nyíló zárdaépülettel (I. Úri u. 49.) összekötő udvari szárnyában vannak. A levéltár elhelyezése rendkívül kedvezőtlen, rossz. A helyiségek sötétek, nedvesek, az iratanyagon hamarosan a penészedés nyomai mutatkoznak. Az intézmény létszáma 15 fő, megoszlása: 1 országos levéltárnok (Pauler Gyula), 2 allevéltárnok (Jakab Elek, Óváry Lipót 1876-tól), 2 segédhivatali aligazgató (Raaperger Lipót, Suhajdy György), 1 lajstromozó, 6 hivataltiszt, 3 szolga. — A hatályba lépő XXXVII. tc. — a kereskedelmi törvény — elrendeli, hogy a kereskedők, részvénytársaságok, szövetkezetek kötelesek legfontosabb üzleti könyveiket, irataikat legalább 10 évig őrizni, az év folyamán Nyíregyházán Gaál Elek városi levéltáros folytatja az iratanyag rendezését, az 1732-1874 közötti időszakra vonatkozóan. — A nyitrai városi levéltár iratairól elkészül az első leltár. — Pauler Gyula javasolja, hogy a törvényhatósági levéltárakban szakértő levéltáros dolgozzék, a levéltárak iratairól az Országos Levéltár kapjon tájékoztatást. — Pápán megjelenik Liszkay József jegyzéke „A pápai ev. ref. egyház levéltára" címmel.