Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

melléjük a munka gyorsítása érdekében felesketett segítő tisztviselők is beoszthatok. A rendelkezés végrehajtásával megindul a megyei levéltárak első országos rendezése. december 14. Mária Terézia Udvarhely szék levéltárával kapcsolatos rendelete szerint regisztrátor csak az lehet, aki Bécsben az általános alkotmányjogi tanfolyamot elvégezte. az év folyamán Elkészül Mosón megye első „levelestári" leltára, amely számbaveszi a megmaradt iratanyag teljességét. — Zemplén megye székhelyén, Sátoraljaújhelyen felépült megyeházán helyezik el a levéltárat. — Elkészül Zólyom megyében, Besztercebányán a megyeháza, benne a levéltár új és végleges helyisége is, ahova átszállítják az iratokat Zólyomból (-> 1761. augusztus 14.). 1768 körül Heves megye iratait Egerben, az új megyeházán helyezik el (—> 1760). 1769 előtt Két javaslat készül a Károlyi-család nemzetségi levéltárának rendezéséhez, melyhez ebben az időben csak használhatatlan elenchusok állnak rendelkezésre. Az elsőt Geöcz Ferenc, Károlyi személyes titkára állította össze. „Idea ordinandi archivi" címmel, az iratokat hasznosságuk szempontjából csoportosította, megőrzendő, ideiglenesen megőrzendő és megsemmisíthető dokumentumokra. A másik javaslat Püspöky Istvántól származik, aki az alábbi csoportokat különítette el: (1) Jogokra, kötelezettségekre, kiváltságokra vonatkozó iratok, (2) Ezek „megvilágításai" (magyarázatai, mellékletei), (3) Akták. 1769 az év eleje Mária Terézia engedélyezi Udvarhely széknek levéltár építését Székelyudvarhelyen (-> 1768. szeptember 28.). Kikötései között szerepel, hogy az új levéltári helyiség boltíves legyen és fűthető, hogy a levéltár kezelője télen is dolgozhasson benne. január 18. Királyi rendelet szabályozza a Helytartótanács belső ügyintézését, amely az új ügykezelés, a „nova manipulatio" gyakorlatára épül. január 30. Mária Terézia rendeletben utasítja a megyéket, hogy a levéltárak rendezésére és lajstromozására a jegyzők mellé felesketett segéderőket vegyenek fel. Az így alkalmazott levéltári tisztviselők „regisztrátor" néven működnek. március 6. Borsod megye közgyűlése Bük Zsigmond főjegyző mellé kirendeli Böller József aljegyzőt, hogy az 1750-60-as évek jegyzőkönyveinek vezetésében megfelelő munkaerővel rendelkezzék.