Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

augusztus 15. A tiszántúli református egyházkerület közgyűlése hivatalosan létrehozza az egyházkerület levéltárát. október 17. A Károlyi-család nemzetségi levéltárában Udvarhelyi Ferenc kap levéltárosi megbízást. Rendezési javaslatában nem a rendszerrel, hanem az iratok kezelésével foglalkozik. Munkáját Püspöky István elvei szerint kezdi el: az iratanyagot 64 ladulára bontja, melyek száma 1786-ig 78-ra növekszik. A számadáskönyvek, közügyekre vonatkozó iratok külön csoportba kerülnek, az év folyamán a Helytartótanács utasítja Besztercebánya várost, hogy rendezze a levéltárat a tűzvész után. — Rendezési és lajstromozási munka kezdődik Csongrád megye Szegváron lévő levéltárában. (A munkát Koleda András levéltárnok fejezi be a 19. sz. elején.) — Mária Terézia jelentést kér az Erdélyi Kancelláriától az erdélyi hatóságok iratkezeléséről, az irattárak állapotáról és a jegyzők iratkezelési ismereteiről. — Győr megye főispánja elrendeli, hogy meg kell kezdeni az országos érdekű iratok kiválogatása után megmaradt levéltári anyag regisztrálását. A munkát a megye főjegyzője végezze, de mivel a levéltár igen „confusus" állapotban van, más megyei tisztviselőket is segítségül kell adni (—> 1767). — A Batthyány-család levéltárának egy részét Szalonakról Körmendre (mindkettő Vas m.), a birtokközpontba szállítják. 1770 április 20. Marosvásárhelyen Nagybányai Székely Lázár leteszi a hivatali esküt, és elfoglalja az első levéltárosi állást. „Instructio Archíviariorum" készül számára (—> 1771. január 4.). augusztus 1. A Magyar Kancellária számára elkészül egy „Supplementum ad instructionem", amely az új ügykezelési gyakorlat, a „nova manipulatio" bevezetésétjelenti, és megkezdik az iktatást. november 20. Az erdélyi Gubernium a megyék, székek és városok levéltárakról szóló jelentéseit felterjeszti az Erdélyi Kancelláriához, melyek szerint alig két megye és szék levéltára rendezett. Mutatókönyvekkel csak egy megye és három szék rendelkezik. az év folyamán Belső-Szolnok megye külön levéltári tisztviselőt, egyelőre csak lajstromozót akar alkalmazni. Az Erdélyi Kancellária megadja az ideiglenes, két évre szóló engedélyt. — Beszterce vidékének iratait (Beszterce város irataival együtt) külön esküt tett levéltárnok gondozza. — Gömör megyében a jegyzőkönyvben „emeritus archivarius"-ként említett Madarassy Józsefet főjegyzővé választják meg (-> 1765. május 21.). — Nógrád megye főispánja, Batthyány József György (-> 1763), és elrendeli az iratok fasciculusokban való elhelyezését, lajstromozását és mutatózását. — Zólyom megye levéltárát Palics Márton és Rakovszky Elek főjegyzők, valamint Urbányi Gábor és Géczy György al-