Szedő Antal: Levéltártan (Budapest, 1963)

3. VARGA ENDRE: Levéltári és irattári rendszerek

számára egy közös irattári rendszert dolgoztatott ki

e Egységes rendszerre tértek át más holland közintézmények is $tb. Izek a rendszerek mind a decimális /tizedes/ rendszer tipusához tartoznak* Mig ugyanis Magyarországon a dualizmus korában, sőt tovább, a Horthy-korszak idején is, a hivatalos életben az alapszámrendszer maradt az uralkodó irattárolási mód, addig külföldön ujabb irattári rendszerek honosodtak meg; a dosszié-rendszer, illetőleg annak fejlettebb formája, a tizedes rendszer* Az irattári tizedes rendszer a könyvtári tizedes -rendszer mintájára jött létre. Lényege, hogy az illető iratképző szerv tevékenységét számba véve, tervet készítenek, amely az ügyeket tiszta tárgyi alapon 1© főkategóriára, ezeket ismét 1©~1Q kisebb kategóriára bontja stb., annyi számjegyik, amennyit as ügyvitel szükségessé tesz. Az egyedi ügyek azután a tárgyuk szerint megfelelő dossziéba kerülnek, a dossziék viszont az emiitett terv szerinti, sorrendben helyeződnek el. Aki tehát a rendszert ismeri, a keresett ügy tárgyából, mutató használata nélkül, rögtön tudja, hogy azt milyen szám alatt, melyik dossziéban keresse. Ezek a rendszerek eredetileg a gazdasági életben alakultak kí - sajnos az idő rövidsége miatt a gazdasági levéltárakról, üzemi iratkezelésről itt külön most nem beszélhetek, - de azután bürokratikus célokra is átvették őket, s ma már a-tizedes rendszer több ország hivatalaiban el van terjedve. Ezek az egységesített rendszerek a polgári államokban a hivatalszervezet kisebb vagy nagyobb szektorára terjednek ki, de - ugy látszik - nem átfogó jellegűek. Ezzel szemben a szocialista társadalom kialakít egy olyan irattári rendszert, amely az egész állama^arátus, az egész hivatalszervezet iratanyagát homogén keretbe foglalja, s igy az iratkezelés reformját gyökeresen oldja meg„ Nem véletlen, hogy a polgári korszak néhány kezdetleges próbálkozása után Magyarországon 1949-ben, a tervgazdálkodás kibontakozásával egyidejűleg jelenik meg az iratkezelésnek ez az uj- formálja. Az 1949-ben bevezetett OJI*. közigazgatási számrendszer azzal a célkitűzéssel készült, hogy segitsen a polgári korszak öncélúvá nőtt bürokráciájának^felszámolásában, rendet teremtsen az ügyek, tárgykörök és eljárások szinte áttekinthetetlen tömkelegében, s egyúttal közelebb vigye a közigazgatást a nép-