Szedő Antal: Levéltártan (Budapest, 1963)
1. WELLMANN IMRE: A levéltár lényege, rendeltetése, feladatai
is csak csirái láthatók kialakult megyeszókhely hiányában, Kilenben a királyi levéltár már határozott fejlődésnek indul *JHE4NI-századtól fogva? a királyi család magántermészetű iratai ugyan még vegyülnek a királyi kancellárián kelt s oda beérkező országos érdekű iratokkal, de az A&jou-korban meginduló királyi könyvek már az irattermelós és megőrzés nagyobb rendszerességére mutatnako Ugyancsak jelentős tényező a magyar levéltárügy fejlődésében a kialakuló városi Írásbeliség, jelentős főleg azért, mert a városi .jegyző személyében a világi elem korán rést tör az egyház irás-monopóliumán s a szakszerű számadáshoz értő litterátus- elem magvává válik,Ami magát a városi levéltárat illeti, itt is jellemző a könyvek : előbb egyetlen, de vegyes jellegű feljegyzésekkel tarkított, utóbb tárgykörök szerint különváló városi könyv középponti szerepe* A magyar írásbeliség fejlődésének első korszaka tehát a következő képet mutatja. Maga az Írásbeliség jogbizonyitó rendeltetéssel fejlődött ki s ennek megfelelően csaknem kizárólag jogi, okleveles, jellegű, A határozottabb körvonalakkal kibontakozó levéltárak rendszerében lényeges elem a középponti /;másolati vagy nyilvántartás-szerü:/ könyv; hiteleshelyi protocollum, királyi könyv, városi könyv, mely az egész ügyintézés s vele együtt a levéltár gerincej maguk az iratok, amennyiben megőrzésre kerülnek s egyáltalán valamelyes rendszert tükröznek, időrendben, esetleg területi vagy tárgyi szempont szerint csoportosítva sorakoznak, A második korszak beköszöntését ismét gazdasági társadalmi átalakulás előzi meg;XV«század második felében bontakozó fokozott árutermelés, kapitalista irányú lendület. Lassanként az irás is bevonul az uj gazdasági törekvések fegyverei közé, s tul a jogok rögzítésén és bizonyításán, egyre fokozódó szerephez jut hírközlésben, gazdasági értesülések kicserélésében, társadalmi kapcsok létrehozásában: megindul a jogi jelleget nélkülöző missilis-ek egyre növekvő áradata. Még fokozottabb mértékben megtörik a jofe&izonyitó jellegű írásbeliség egyeduralma, midőn Mohács után létrejönnek a Habsburg-királyok uj kormányszervei:az 1520-as években a kancellária és a kamara, a XVII•század végén az erdélyi kancellária és gubernium, 1724ben a ,helytartótanácsoMindezek működése során lassankint olyan
