Szedő Antal: Levéltártan (Budapest, 1963)
1. WELLMANN IMRE: A levéltár lényege, rendeltetése, feladatai
méretű* iratanyag gyűlik fel, hogy a hiteleshelyi, egyházi,városig vármegyei, családi levéltárak fejlődése messze elmarad mögöttük^ jogi ós missilis jellegű Írásbeliség egyJ.'.;Í3.-ncín.szorul a hivatali akták mind szélesebbre duzzadó özöne mellett.Az uj kornatij hatóságok irattárának rendszere formális jellegű; nem az ügyet, a tárgyat nózi» hanem az iratok jellegét) formáját Az egy ügyre vonatkozó iratokat szétszakítja, külön kezeli ? aszerint, hogy "é beérkezett iratról van-e szó vagy elintó&Ó3'fogalmazványról £ sőt még ezeket is külön csoportokba tagolja szót ahhoz képest,.hogy kiktől erednek, illetőleg kinek szólnak} így egy egy ügy szálait a levéltári sorozatok egész során át kénytelen nyomozni a kutató. Az előző korszakból csak a kancellária veszi át Örökségképpen a középponti könyv: a királyi könyvek maradványát) és ? jellemző módon 9 a vármegyei i melynek levéltára a megyeszékhely állandósulásával a XVII°~ XVIII századtól fogva bontakozik ki határozottabb körvonalakkal , a közgyűlési jegyzőkönyvek köré csoportosítja iratanyagát, A családi levéltáraknál viszont, mint a magyar kamarának a XYXII-század közepén létesült külön levéltárában is, a jogi szempont a döntő: nagy becsben tartják és gondosan megőrzik a birtokjogokra vonatkozó s még ezenfelül esetleg a személyes jellegű iratokat, a gazdasági iratok azonban, mint jogi szempontból jelentéktelenek\ lajstromozatlan maradnak A XVIIIoszázad közepén ujabb fordulat következik be a magyar írásbeliség és levéltárügy fejlődésében A feudalizmus fokozódó bomlásnak indul, az árutermelés egyre nagyobb len dületet vesz, a kapitalizmus felé vezető fejlődés meggyorsuló A bécsi udvar, a feudális korlátokat egymás után felszámolva, egyre nagyobb mértékben beavatkozik az ország lakosságának min dennapi életébej ez a mind messzebb gyűrűző állami szabályozás ugyancsak az iratkópződés jelentékeny megnövekedésével jár, központi ós helyi hatóságoknál egyaránt. Az uj, harmadik korszak irat termelésében tehát még fokozottabban kidomborodik a hivatali, aktaszerü elem, csak a korszak vége felé egészül ki a vállalatok, üzemek uj, gazdasági jellegű irattáraival, A köz ponti hatóságok ezt a hatalmasra duzzadt iratanyagot a hagyomá nyos formális rendszer keretei között már nem tudják kezelni a rendben tartani; csak ugy tudnak úrrá lenni rajta, ha tárgyi összefüggés vonalán próbálnak tenne eligazodni. Ennek első lép
