Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Második rész - IV. A magyar államszervezet története a felszabadulás után

A helyi, hagyományos közigazgatási szervek újjáalakulásával párhuzamosan új néphatalmi szervek, nemzeti bizottságok alakultak a községekben, városokban. A demokratikus pártok - a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Demokrata Párt - a szabad Szegeden 1944. december 1-én megalakították a Szegedi Nemzeti Bizottságot. Másnap ünnepélyes keretek között, nagygyűlésen kinyilvánította megalakulását e politikai pártok koalíciója, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, és közzétette „Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programját". Az országos politikai élet megindulásának e jelére néhány nap múlva Debrecenben, majd újabb és újabb településeken megalakultak a nemzeti bizottságok. Hatáskörük a rendkívüli körülmények között szinte az élet minden területére kiterjedt: a közellátásra, a közegészségügy biztosítására, az iskolák, gyárak, bányák, mezőgazdasági üzemek munkájának a megindítására. A közigazgatás legégetőbb feladatait végezték, régi jogszabályokat érvénytelenítettek, .újakat helyeztek hatályba, irányították a helyi politikát - beleértve az önkormányzati testületek, hivatalok tevékenységét is - néhol ítéleteket is hoztak, tehát államhatalmi és bírósági feladatokat is elláttak. A nemzeti bizottságok a pártok szervezőmunkája eredményeként a későbbi hónapokban felszabadult területek városaiban, községeiben is megalakultak. Szerepük a magyar államiság újjászületése körül csúcsosodott ki. A Függetlenségi Front programjának egyik fő célkitűzése népképviseletre alapozott nemzetgyűlés és ideiglenes kormány megalakítása volt. Az előkészítő bizottság kiküldötteinek kezdeményezésére 1944 decemberében a helyi nemzeti bizottságok szervezésében megtartott népgyűléseken választotta meg a lakosság az új államhatalmi testület képviselőit. 1944. december 21-én Debrecenben ült össze az egykamarás Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely a nemzet akaratából a magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselőjévé nyilvánította magát, majd határozatokat hozott az államszervezet újjáformálásáról. A pártok képviselőiből Politikai Bizottságot választott, amely kijelölte a végrehajtó hatalom, az Ideiglenes Nemzeti Kormány elnökét és beiktatta a minisztereket. Az új kormány felhatalmazást kapott, hogy saját hatáskörében önállóan intézkedjék a legsürgősebb feladatokban. A megújult magyar államot képviselő kormány 1944. december 28-án hadat üzent Németországnak, 1945. január 20-án fegyverszünetet kötött a szövetséges hatalmakkal, belpolitikai téren pedig hozzálátott a közigazgatás demokratikus átszervezéséhez, a földreformhoz és a gazdasági élet újjáépítéséhez. 1945 novemberében az általános, titkos, közvetlen és egyenlő, községenkénti választójogérvényesítésével megtartott országos képviselőválasztásokkal az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megbízatása megszűnt és az 1945. november 29-én összeült új törvényhozó testület a Nemzetgyűlés, az új felelős kormány pedig - ugyancsak az „Ideiglenes" szó elhagyásával - a Magyar Kormány nevet vette fel. Magyarország államfőjének és ezzel összefüggésben állam-