Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Második rész - III. A kapitalista kori magyar államszervezet

elején létesült. Legtöbb helyen a megye választotta őket. Mellettük nagy számban voltak a főispán kinevezte címzetes táblabírák. (Az egész országban 8-10000 ilyen táblabíró volt.) A tárnoki városok fellebbviteli fóruma e korban is a tárnoki szék volt, a személynöki városoké pedig a személynöki szék. Az utóbbi, harmadfokon intézte a tárnoki széktől fellebbezett ügyeket is. A szabad királyi városokban továbbra is a városi tanács (senatus, magistratus) ítélkezett. A falusi nép, a jobbágyok kisebb jelentőségű ügyei a falusi bíró, nagyobb birtokokon a földesúr tisztje, súlyosabb bűnügyek vagy nagyobb polgári ügyek pedig az úriszék elé tartoztak. Ülésein az uradalom képviselőin kívül részt vettek a megyei hatóság küldöttei (alispán, szolgabíró) s a szomszéd birtokosok is. Az 1836. évi X. tc. szerint a földesúr és jobbágyai közt folyó perben sem a földesúr, sem tisztjei nem ítélkezhetnek. Már a korszak végén, a társadalmi, gazdasági élet erős kapitalizálódásával, amikor a váltó, mint fizetési eszköz, törvényben is elismerést nyert, a váltóügyekben való ítélkezésre hét váltótörvényszéket állítottak fel, amelyekből a Pesten működő váltófeltörvényszékhez lehetett fellebbezni. III. A kapitalista kori magyar államszervezet 1. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc államberendezése Az idő tényezője, az események száguldása csupán a Tanácsköztársaság korában játszott oly nagy (sőt tekintettel fennállásának rövidebb voltára, még nagyobb) szerepet a társadalom s az államberendezés átalakulásában, mint a 48/49-es forradalom és szabadságharc alatt. A reformkorszak negyedszázadának politikai vitái, amelyek számbavették a feudális rend gazdasági alapjának bomlásából szükségképp következő változásokat, társadalmi és kormányzati reformokat, lehetővé tették, hogy a rendi Magyarország és feudális államberendezése, amikor erre a külső körülmények is kedvezően alakultak, egy csapásra felbomoljék. A gyökeres átalakulás lényegében egy hónap lefolyása alatt ment végbe. 1848. március 3-án olvasta fel Kossuth az országgyűlésben felirat-tervezetét, amely közteherviselést, jobbágyfelszabadítást, független felelős minisztériumot és Ausztriának is alkotmányt kívánt. 13-án kitört a bécsi forradalom, Metternich megbukott, 15-én az országgyűlés két táblája által elfogadott feliratot küldöttség vitte Bécsbe. Ahogy eddig, a következőkben is a társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok felemássága, vagyis nemegyszer középkorias elmaradottságuk, ugyanakkor a reform-