Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Negyedik rész - XV. A levéltári segédletek

általában közülettől, kivételesen magánszemélytől csekk (átutalás) vagy készpénz útján, számla ellenében történt vásárlás vagy előfizetés. A (kiadvány- vagy fölöspéldány-) csere a nagyobb könyvtárak szerzeményezési módja. Az jándék ellenszolgáltatás nélküli gyarapítás. Jöhet közülettől vagy magánszemélytől. Az utóbbitól származók egyik típusa a letét, amelynél a tulajdonos megszabott feltételek mellett átadja a könyvtárát megőrzésre, használatra a könyvtárnak. Az ajándéknak közületi intézményesített módja a fölös példány szétosztása (ld. 4. g). Az ajándék esetében is vigyázni kell a gyűjtőkör szigorú betartására. Az állománygyarapításnak a fajtának megfelelően három módja van: 1. Vétel: A hazai kiadványokat általában az Állami illetve a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjai (antikváriumai) és a Könyvértékesítő Vállalat Könyvtárellátó Osztálya szolgáltatják, egyes kiadók közvetlenül is. A Könyvtárellátó szerződés alapján tájékoztat, bemutat, szállít, esetleg köttet és még nyomtatott katalóguscédulát is mellékel a rendelt kiadványhoz. Időszaki kiadványainkat (az Akadémiai és a Statisztikai Kiadó részleges kivételével) a Posta Központi Hírlap Iroda terjeszti, a helyi lapok egy részét azonban az illető szerkesztőség. A könyveket vagy azonnali vétellel vagy rendeléssel, a folyóiratokat mindig évenkénti előfizetéssel szerzeményezzük. A Posta Központi Hírlap Iroda ehhez formanyomtatványt használ. Esetenként a kiadók is nyomtatott rendelőt alkalmaznak kiadványaikhoz. Egyébként levélben (másolattal) rendelünk, úgy sorolva a művek adatait (példányszámot is), hogy ne lehessen félreértés. Magánszemélyektől bizonyos esetekben (általában 500 Ft fölött) csak az antikváriumok közvetítésével vásárolhatunk. A külföldi kiadványok közül a könyvek beszerzését a Könyvértékesítő Vállalat Import Csoportja, illetve a Könyvtárellátó idegen nyelvű könyvesboltja intézi, a Kultúra Könyves Hírlap Külkereskedelmi Vállalat útján, az időszaki kiadványokat (folyóiratokat) pedig a Posta Központi Hírlap Iroda külföldi hírlapcsoportja ugyancsak a Kultúra útján, mindkét esetben formanyomtatványon. 2. A csere lebonyolításának módja akár esetleges, akár rendszeres, de mindenképpen írott megállapodás alapján történik. A könyvtár hazai intézményekkel közvetlenül köthet megállapodást, a külföldi cserének már feltételei vannak. (Ezt a levéltári könyvtárak számára a LÜSZ 171. §-a szabályozza.) Amennyiben a cserében kapott kiadványnak forgalmi értékét nem ismerjük, azt becsléssel kell megállapítanunk (ld. alább). 3. Az ajándék lehet passzív, amikor intézmény vagy magánszemély adományoz és a könyvtár vagy elfogadja vagy nem. Aktív viszont a fölöspéldány szétosztási akció, amelyet az OSZK és a hálózati központok bonyolítanak le (ld. 4. g.) A levéltári könyvtárak ajándékként gyarapodhatnak a levéltári anyaggal együtt begyűjtött, többnyire hivatalos kiadványokkal is. - Az ajándékként kapott kiadvány értékét a könyvtárosnak kell felbecsülnie. A becsérték mindenkor a konkrét kiadványtól függ. A kurrens árakon kívül segítséget adhatnak az állami antikváriumok időszaki jegyzékei is. Selejtezés: a szerzeményezés ellentéte. (Részletesen szabályozza a 3/1975. 306