Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Negyedik rész - XV. A levéltári segédletek

8/150). A célszerűség azt kívánja, hogy a raktári jelzet a legegyszerűbb legyen. A raktári jelzetnek a jelzetkészlet minden soron következő tagját fel kell használnia, ezért mindig tudni kell, hogy melyik az utolsó felhasznált, illetve következő raktári jelzet. A szolgálati helyiségek léte a könyvtár nagyságrendjének függvénye. Nagy könyvtárak esetében a könyvtári munka (ld. 4.) szerint tagolódnak, kis könyvtárak egyetlen helyiséget jelenthetnek. Közülük az olvasóhelyiséget szükséges említeni. A levéltári könyvtárak azonosak a kutatóteremmel, itt szükséges tehát elhelyezni egyrészt a kézi könyvtárt, másrészt pedig a legfontosabb és nélkülözhetetlen szolgálati berendezést: a katalógusszekrényt (dobozt). d) Védelem A könyvtári állomány védelmét a megfelelő elhelyezésen (raktározáson) kívül általában két módszer szolgálja. Az egyik a használati szabályzat [ld. 4. h)], a másik a köttetés [ld. 4. d)]. A kötés a rongálódáson kívül a füzetekben megjelenő folyóiratokat az elkallódástól is védi, ezért törekedni kell rá, hogy a folyóirat teljessé vált évfolyamait azonnal beköttessük. 3. A könyvtárügy Általában: a könyvtárra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeret és működés öszszessége, így két nagy területe van: a könyvtártudomány és a könyvtári szervezet. a) A könyvtártudomány Általában a könyv-, könyvtártörténet, a könyvtárelmélet és a gyakorlati könyvtártan összessége. Köny tárosképzés: A felsőfokú ismereteket az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtártudományi tanszékén, illetve három tanárképző főiskola könyvtáros szakán oktatják. A középfokú ismereteket a közelmúltban az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) által rendezett könyvtárosképző szaktanfolyamokon sajátíthatta el az érdeklődő, a jövőre nézve pedig néhány gimnázimban megkezdték a közgyűjteményi (múzeumi, könyvtári, levéltári) kezelők képzését. Szaksajtó: A könyvtártudomány tématerületéről időszaki kiadványok tájékoztatják rendszeresen a könyvtárosokat. Említendők: a Magyar Könyvszemle elsősorban történeti kérdéseket tárgyal; a Könyvtári Figyelő módszertani folyóirat; a Könyvtáros pedig főleg közművelődési kérdésekkel foglalkozik. Mindegyik rendszeresen ismerteti a hazai és a külföldi szakirodalmat is.