Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Negyedik rész - XV. A levéltári segédletek

Nagyságrend szerint ismerünk kis (1000 kötetig), közép (100000 kötetig) és nagy (100000 köteten felül) könyvtárat. c) A könyvtár elhelyezése A könyvtár nagyságrendje szerint tárolhat önálló épületben, épületrészben, raktárban, szobában vagy csak egy polcon. (A levéltári könyvtárak többségénél a könyvtár raktára a levéltári raktárnak csak egy és sokszor külön el sem választott része; belszolgálati helyisége, olvasója nincsen.) A raktár elhelyezésénél a biztonságos tárolás (többek között a zárhatóság!) alapkövetelményén kívül fontos a kezelhetőség kívánalma és a fejlesztés lehetősége. - Legfontosabb berendezése: az állványzat. Lehet fa vagy fém. Az állványrendszer lehet szilárd és mozgatható (tömöríthető). Az állvány polcrendszere lehet rögzített és állítható. A maximális helykihasználás célját az állítható polcú tömöríthető állványzat elégíti ki, de ez költséges. Ha anyagi okokból a legolcsóbb (fa, szilárd állványú, rögzített polcú) megoldást kell választani, a maximális helykihasználás követelményét akkor elégíthetjük ki, ha. a polcok távolságát a könyvgerincmagasság gyakorisága szerint tömörítve rögzíttetjük a két vállszélességű utcaközi állványzaton. A kezelhetőség viszont azt kívánja, hogy a könyveket a polcon csak egy sorban helyezzük el. - Raktári rend: a könyvtár felállítási rendje. Megszabja az állványozás, a raktárijelzet és a leltározás módját. Kétféle lehet: 1. Szisztematikus (szak)rend: a művek tartalmuk szerinti rendben vannak csoportosítva, tekintet nélkül a könyv típusára vagy nagyságára. Rendkívül helyigényes, amellett nehézkes és nem egyértelmű. A művek tárgya ugyanis általában egynél mindig több, a könyv fizikai helye pedig csupán egy. Ezért csak kis nagyságrendnél (pl. kézi könyvtárnál) alkalmazható. 2. Mechanikus rend: formai szempontok szerint csoportosítja a könyveket, mégpedig vagy időrendben (a beérkezésnek megfelelő növekvő rendben) vagy formátum szerinti rendben. Előbbinél a csoportosítás alapja tehát csak a beérkezési időrend, tekintet nélkül a könyvek tartalmára, nagyságára. Utóbbi a könyveket gerincmagasság szerint csoportosítja és csak azon belül alkalmazza a növekvő rendet. Legcélszerűbb a gerincmagasság gyakoriságát követő hármas tagolás: nyolcadrét (25 cm-ig), negyedrét (26-35. cm között) és kettedrét (36 cm-től). - A raktári jelzet a raktári rend függvénye, mert a könyvek raktári helyét jelöli. Mivel a raktározás és leltározás (ld. 4. e) elvi egysége mindig a mű (nem pedig annak esetleges kötete vagy évfolyama, ezek csak raktári darabegységek), ez kapja a raktári jelzetet. A jelzet elemei: (kis, nagy) betű, (római, arab) szám és ezek kombinációja. Szisztematikus raktári rendnél a jelzet is az (pl. kombinált: Ac. 15. IV. 29., vagy tizedes : 930. 25). A mechanikus rendek közül a növekvő rend ritkábban a betűt, inkább csak a számot alkalmazza: a növekvő arabszámok rendjét (numerus currens), a formátum szerinti pedig a rétet kifejező arabszámot töri a növekvő számrenddel (pl.