Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Negyedik rész - XV. A levéltári segédletek

A mű típusai a mű terjedelmétől és megjelentetési módjától függően a következők: A tulajdonképpeni könyv: az azonos téma kifejtésének a terjedelmessége és a téma bizonyos mértékű befejezettsége - esetlegesen a szerző(k) azonosságával együtt - határozhatják meg az ide tartozó műveket. Három altípus ismeretes: 1. Önálló mű: egy vagy több szerzőnek viszonylag nem nagy terjedelmű (max. 1000 oldal), így egy kötetben megjelenő, a témát befejezetten tárgyaló műve (pl. Gulyás Pál: Magyar írói álnév lexikon. Bp. 1956. 706 p.). 2. Többkötetes mű: azonos témáról szóló, így azonos című, általában azonos szerző(k)től származó, a közlendők terjedelme miatt azonban a kezelhetőség (1000 oldal felett) miatt több kötetben, az elkészülés időigénye miatt pedig gyakran nem egyazon időben megjelenő mű, amelynél az egyes kötetek konkrétabb tartalmát a főcímen kívül esetleg alcímben is közlik. (Pl. Gulyás Pál: A bibliográfia kézikönyve. 1-2. k. Bp. - 1. k. A leíró és rendszerező bibliográfia. 1941. 584 p., 2. k. A legfontosabb bibliográfiai segédkönyvek. 1942. 400 p.) 3. Sorozat: nagyobb témakörre vagy egy intézmény tématerületére vonatkozó, több szerzőtől (szerkesztőtől) származó, több kötetben, különböző időben megjelenő kiadvány, amelyben a témakör egészét a sorozatcím jelzi, az egyes témarészeket pedig sorozattag-jelölés (szám, betű) és a témarészt kifejező cím tagol önálló (esetleg még több kötetes) műre. A sorozat alsorozat(ok)ra is bontható, ez esetben a bontást az alsorozat jele és címe fejezi ki. (Pl. A Magyar Országos Levéltár kiadványai. I-IV. Bp. - I. Levéltári leltárak. 1. Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára. 1950. stb. - II. Forráskiadványok. 1. k. Zsigmond-kori oklevéltár. Szerk. Mályusz Elemér. 1. k. (1387-1399). 1951. stb. Nem tekintendő sorozatnak a keretcímes kiadvány.; amelynél az egyes köteteken a cím ismétlésén kívül a kapcsolatot semmivel sem jelölik. Időszaki kiadvány, a periodika: szintén nagyobb témakörre vagy egy intézmény tématerületére vonatkozó, több szerzőtől származó, de a sorozatnál rövidebb közléseket tartalmazó, a szerkesztő(k) által egységesített, rendszeres időközökben (részletben: füzetben) folyamatosan megjelenő kiadvány, amelynek egyes tagjait a közös címen kívül az év vagy évfolyam jelölése kapcsolja össze. Altípusai: 1. Hírlap: rövid időközökben (nap, hét) megjelenő, általában eseményt, hírt közlő kiadvány. (Pl. az országos vagy a helyi sajtó, de ide sorolhatók a hivatalos közlönyök is.) . 2. Folyóirat: nagyobb időközökben (hó, negyedév, év) megjelenő, rövidebb szépirodalmi vagy szakanyagot közlő kiadvány. Jellemzi még az évi összevont tartalommutató is. (Pl. Levéltári Közlemények. 1. stb. Bp. 1923. stb.) 3. Évkönyv: szabálytalanabb időközökben megjelenő, gyakorta egy intézmény munkáját, tématerületét ismertető kiadvány, amelyet általában nem az évfolyam, hanem csak az év jelölése kapcsol össze. Pl. Statisztikai Évkönyv. 1949. stb. Bp. KSH. 1950. stb.) Kisnyomtatvány: kis terjedelmű (egy laptól max. 1-2 ívig), így a normál könyv mértékén aluli kiadvány. (Pl. röplap, különnyomat, szabvány, stb.)