Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Harmadik rész - VIII. Iratkezelési és irattári rendszerek

kasztással történik. Az adatok visszakeresése megfelelő tűk segítségével pillanatok alatt lehetséges. A réslyukkártyán a lyuksorok nem a kártya szélén, hanem egy mezőben, oszlopokban helyezkednek el. Itt az adatokat a szomszédos lyukhelyek között réseléssel jelölik be. A hagyományos iratokkal szemben az ún. gépi adathordozók adatai csak géppel olvashatók. A gépi adathordozókat másodlagos adathordozóknak nevezzük, a gépi adatfeldolgozás során ugyanis az adatokat először közvetlen feljegyzéssel az elsődleges adathordozóra (papírra) vezetjük rá, ami önmagában még nem alkalmas arra, hogy az adatok géppel, automatikusan leolvashatók legyenek róla. Az elsődleges adathordozókról lyukasztással vagy mágnesezéssel készítjük a másodlagos adathordozókat. A másodlagos adathordozók legelterjedtebb formái a lyukszalag, a mágnesszalag és a mágneslemez. A gép ezeket közvetlenül tudja értelmezni, olvasni. A lyukszalag információk rögzítésére használt papírszalag, amelyen az információk alfanumerikus karaktereit (a betűk és számok kódjait) lyukkombinációk formájában tárolják. Előállításukra lyukszalagos írógép szolgál. A mágnesszalag mágnesezhető réteggel bevont műanyag szalag, amelyre az adatokat mágneses jelek formájában, a szalag mozgási irányára merőleges sorokra írják fel. A mágnesszalagra való írást az író-olvasó és törlő fejek végzik, ezek is olvassák le a jeleket. A mágneslemez a mágnesszalagnál nagyobb teljesítményű mágneses adattároló. A gépi adatfeldolgozás a levéltári területen is alkalmazható, hiszen a levéltárak hatalmas adattömeggel dolgoznak. Azok a külföldi levéltárak, amelyek e téren már tapasztalatokkal rendelkeznek, elsősorban anyaguk nyilvántartására vettek komputereket segítségül, de használják a gépi adatfeldolgozást az irattárakban levő anyag nyilvántartására, levéltári segédletek adatainak gépi feldolgozására és a kutatótermi statisztika kidolgozására is. VIII. Iratkezelési és irattári rendszerek 1. A hazai irattári rendszerek fejlődése a XVIII. század közepéig Míg az irattan az egyes regisztratúra jellegű iratok vizsgálatával foglalkozik, az irattártörténet és az irattártan maguknak a regisztratúráknak, az irattáraknak, tehát a regisztratúraképző működése során létrejött iratok összességének kérdéseit vizsgálja. Az irattártörténet azt kutatja, hogyan jöttek létre az irattárak, hogyan fejlődtek az irattári rendszerek és az irattári segédletek, az irattártan viszont arra a kérdés-