Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Első rész - I. Levéltárak

e) Az angol levéltárak A királyi levéltár Angliában is a királyi kincstár keretében alakult ki s eleinte együtt vándorolt a királyi udvarral. Végül is Westminsterben talált végleges otthonra a kincsekkel együtt őrzött levéltár. Ide gyűlt a legfontosabb okleveles anyag, és itt őrizték az angol királyság nagy földkönyvét (a földjövedelmekről készített katasztert), Domesday Book-ot s a XIV. századig ide kerültek a különböző központi hivatalok registrumai is. A XIV. századtól az egyes hatóságok maguknál tartották registrumaikat. Angliában kezdettől igen gondosan vezették a regiszterkönyveket, amelyekbe, legtöbbször szó szerint, bemásoltak minden jelentősebb oklevelet. Részben ennek a szokásnak volt következménye, hogy az okleveleknek nem tulajdonítottak különösebb jogbiztosító értéket. Ezzel szemben a registrumkönyveknek, ill. az oda bevezetett oklevélszövegeknek teljes jogbizonyító érvényük volt. így alakult ki az angol levéltárelméletnek az a tétele, amely szerint a levéltári anyagot akkor lehet teljes értékűnek tekinteni, ha felelős szervek által történt megszakítatlan őrzése bizonyítható. A különböző hatóságoknak a középkor óta egymástól független levéltárait egy 1838-as törvénnyel a Public Record Office-ban* egyesítették. Levéltári iratok gyűjtésének Európa egyetlen országában sincsenek olyan hagyományai, mint Angliában. Itt ui. a központi levéltár megalakulása soká váratott magára, a vidéki levéltári hálózat megmaradt a maga, szinte középkorias szervezetlenségében, a kolostori levéltárak anyagának java része pedig szétszóródott. A gazdátlanul hányódó iratokból számos szép gyűjtemény keletkezett. Közülük legjelentősebb a British Museumé, amely levéltári anyagával szinte vetélytársa a Public Record Office-nak. i f) Az oroszországi levéltárak Európa északi és keleti felében a francia forradalomnak vajmi kevés hatása volt a levéltárügy önállósulására és központosítására. Oroszországban a Nagy Októberi Szocialista Forradalomig lényegében módosulatlanul fennmaradt a hatósági irattáraknak (ill. levéltáraknak) a XVIII. századra kialakult tarka szervezete. Az egységes orosz állami élet kezdeteit az a folyamat jelzi, amelynek során a moszkvai fejedelemség magába olvasztotta a többi kisebb fejedelemséget és a XV. század végére felszabadult a mongol kánok fennhatósága alól is. A nagyfejedelem kancelláriája mellett Moszkvában kialakult egy levéltár, amely a részfejedelemségek iratanyagának jó részét is magába fogadta. A XVI. század elejére a központi igazgatás számos hivatal, ill. kamara szerteágazó szövevénye volt. E hivatalok válogatott iratai bekerültek a * Public Records-nak nevezik a központi állami szervek aktáit, míg Local Records a hivatalos és félhivatalos, egyházi és magánintézmények és testületek aktáinak volt a neve.