Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Második rész - V. A tőkés gazdasági élet szervei

Felügyelőség 1928-1950 Főkönyvelőség 1887-1948 Jelzálog osztály 1900-1948 Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. üzemi bizottsága 1945 1947 A szervezeti felépítés az ekkor keletkezett állagok révén érdekes módon világítja meg a vállalatoknak a második világháború alatti helyzetét, sőt átvezet bennünket a felszabadulás utáni legelső évekre is. \ 5. Átmenet a szocialista gazdasági rendszerbe Az 1945. évi felszabadulás, az egész magyar nép életében mélyreható változásoknak kiindulópontja, a gazdasági életben is új szakaszt nyitott: a halódó kapitalizmus pár esztendei agónia után megszűnt létezni, és helyét elfoglalta a minőségileg magasabb fejlődési fokot jelentő szocializmus. 1944 őszétől a háború tartama alatt sok nagy vállalatunk szovjet katonai parancsnok irányításával végezte munkáját. A háború befejezése után. 1945 júniusában szűnt meg ez az állapot, amikor a gyárak, üzemek és egyéb vállalatok nagyrészt viszszakerültek az eredeti tulajdonosok birtokába. Időközben azonban a felszabadulással párhuzamosan sok helyen megalakultak a legelső üzemi bizottságok. Ezek tevékenysége révén megvalósult a munkásellenőrzés a vállalatok termelése és egész ügyvitele felett. Ez pedig lényegében a munkásoknak'a vezetésben való aktív részvételét jelentette. Az üzemi bizottságok hatáskörét előbb az 1945. febr. 15-én kibocsátott 50100/1945. Ip. M. sz. rendelet, majd ezt követően az 1945. jún. 5-éri megjelent 55 000/1945. Ip. M. sz. rendelet szabályozta. Az üzemi bizottságok az államosításokig terjedő időszak alatt a kapitalista tendenciáknak a vállalatokon belüli legfontosabb fékezői lettek. . A vállalatok és az érdekképviseleti szervek kapitalista szervezetének újjászületése hosszadalmas folyamat volt, amely teljességében már sehol sem valósulhatott meg. Egyes helyeken 1945-ben sor került ugyan rendkívüli közgyűlések összehívására, nagy átlagban azonban csak a forint megteremtése után, 1947 folyamán jutott idő a közgyűlések megtartására, a forint-mérleg elkészítésére, valamint az év végi jelentések és zárszámadások összeállítására. Az inflációs korszakban a legváltozatosabb elnevezésű ideiglenes intéző bizottságok, ügyvezetőségek stb. képviselték a vállalatok tőkéseinek érdekeit. A magyarországi kapitalizmus helyreállítása ennek ellenére sok vonatkozásban már csak formális jellegű volt. 1945 nyarától kezdve ugyanis az ország iparának a jóvátételek teljesítésére kellett a figyelmét összpontosítania. Ehhez és az újjáépítéshez azonban nyersanyagok kellettek, amelyeknek behozatalát elsősorban az 1945. augusztus 27-én Moszkvában aláírt magyar-szovjet kereskedelmi szerződés tette lehetővé. A nyugati tőkés államok elzárkóztak az áruhitelnyújtási kérelmek elől - hivat-