Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Második rész - V. A tőkés gazdasági élet szervei

E folyamat szerves összefüggésben állt 1881-től az állami iparpártoló politika megindulásával. A gőzgépeket is ekkor kezdték felváltani az ugyancsak kőszénből nyert energiával dolgozó, elektromos árammal működő, villanymeghajtású motorok. Ezek a tényezők a már említett vállalatok legtöbbjének esetében további terebélyesedést eredményeztek. Színre léptek azonban újabb, eddig ismeretlen iparágak ís. Ezek közül elsőnek a vegyi ipar említendő, amelynek két reprezentánsa: a Magyar Ruggyantaárugyár Rt. és a Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyiipar Rt. egyaránt 1891-ben keletkezett. (Míg az előbbi cég 1882-ig, addig a másodiknak említett 1876-ig vezethette vissza - elődvállalatainak tevékenységét figyelembe véve - kétségtelenül kimutatható eredetét.) Új iparágnak számított a finommechanika és az elektrotechnika. Az utóbbi legnagyobb vállalatává az 1896-ban alapított Egyesült Villamossági Rt-ből kinövő és 1906-ban új elnevezést kapó Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. fejlődött. 1880 körül jelentek meg a legelső konzervgyárak. Nagyjából ugyanekkor megnőtt a már említett sörgyárak és cukorgyárak száma, s már egy-két kiemelkedő vállalat is található soraikban. így pl. az 1892-ig visszanyúló Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt., vagy az 1908-ban alapított Hatvani Cukorgyár Rt., melynek elődvállalata már 1889-ben fennállott. A vállalatok szervezeti felépítéséhen, működésében is egyre több modern elemmel találkozunk. Nem véletlen, hogy éppen az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt-nál volt pl. különálló kartell osztály. Ennek az volt a feladata, hogy kapcsolatokat tartson fenn nemzetközi izzólámpakartellekkel, nemzetközi szervekkel. A Magyar Ruggyantaárugyár Rt. pedig elég korán felállította a maga reklámosztályát. Kénytelen volt továbbá a világpiacon keresett gumiáruk nyersanyagainak megvásárlását anyagbeszerzési osztályra bízni. Ugyanitt szabadalmi osztályt hoztak létre az egyre inkább szaporodó szabadalmi ügyek vitelére. Általános jelenség, hogy a legkülönfélébb iparágakhoz tartozó vállalatoknál, a biztosítóknál, továbbá a pénzintézeteknél egyaránt feltűnik az ügyvezető igazgatóság, vagy vezérigazgatóság, mint különálló szervezeti egység. Az ügyvezető igazgatóság, vagy vezérigazgatóság (olykor más névvel is jelölve) az egyes cégek életében a leglényegesebb ügyeket intéző, az alája rendelt osztályok munkáját összefogó és irányító szerv volt. Az adminisztráció és az írásbeliség fokozódása a magyarországi gazdasági szervek életében a századfordulót közvetlenül megelőző és az azt követő évtizedekben ment végbe. Érdekes jelenség, hogy az első világháború utáni időkben alakult vállalatoknál általában már kezdet óta működtek ügyvezető igazgatóságok. Ugyancsak nem tekinthető véletlennek, hogy a századforduló körül egyes vállalatok és gazdasági érdekvédelmi szervek irattározásában is minőségi változások figyelhetők meg. Az évenként újrakezdődő iktatószámok rendjében történő irattározást felváltja a tárgyi összetartozást követő új módszer. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1908-ban tért át ilyen rendszerre. Az Első Dunagőzhajózási Társaság Pécsi Bányaigazgatósága pedig 1914-ben a tizedes rendszerhez igazodó tárgyi irattározást vezette be.