Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Második rész - V. A tőkés gazdasági élet szervei

ni. Mindezek következtében a bányavállalati levéltárakban kiterjedt okmánytárakkal, másutt jogügyi iratanyaggal lehet találkozni. Ezeknek zöme ingatlanok haszonbérletével, elsődleges szénkutatásokkal, terrágium (földbér, bányabér) fizetésekkel, bányatelkek adományozásával, földterületek megvásárlásával, kisajátításával, megváltásával és bányásztelepülések létesítésével függ össze. Ugyancsak jellemzőek a bányaműszaki osztályokon keletkezett geológiai és bányatérképek, továbbá a bányaműveléssel összefüggő műszaki rajzok, ismertetések, tanulmányok, leírások, gép- és eszközvásárlásokkal kapcsolatos prospektusok stb. A vas- és gépipar legelterjedtebb típusát jól tükrözi a Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. szervezeti felépítése. Természetesen e vállalatnál is megtalálhatók a részvénytársaságok klasszikus szervezeti egységei; a közgyűlés, az igazgatóság, az ennek soraiból kiküldött, szűkebb körű végrehajtó bizottság, majd az elnökség és a felügyelő bizottság. A vállalat egyik legfontosabb ügyintéző szerve itt a titkárság. Ennek tevékenysége kiterjedt a cégbírósági, ingatlan- és kartellügyekre, általában pedig az összes jogügyekre. Itt őrizték az ügyvezető igazgatók levelezését, végül a statisztikai, propaganda- és a sajtó anyagot. Külön szabadalmi osztályt hoztak létre a szabadalmi ügyek intézésére. A legkiemelendőbb szerepe azonban - mint a vas- és gépipari vállalatoknál általában - a műszaki osztálynak volt. Hatáskörébe tartozott az összes építkezés, közte a hajóépítések, a külső vállalatoknál történő villamosítási munkálatok, valamint a mozdony- és a vagongyártás. Mivel a kapitalizmus korában az egyes termelő vállalatok maguk gondoskodtak áruik eladásáról és értékesítéséről, sok helyen találkozunk e tevékenységük írásbeli bizonyítékaival. A Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Vagon és Hajógyár Rt. kebelében is működött eladási osztály, továbbá a külföldi szállításokat lebonyolító export osztály, végül a nem jelentéktelen biztosítási osztály. Sajá.os vonás még ennél a cégnél, hogy itt a kereskedelmi törvényben előírt könyvelőség mellett külön gyártáskönyveléssel is találkozunk. Ez utóbbi maga is azt bizonyítja, hogy a vállalat nagyszámú és sokféle gyártmányt állított elő. A kereskedelmi törvényben foglaltak hatása a pénzintézetek tevékenységében is tükröződött. Mivel a magánbankházakkal szemben többségben voltak a részvénytársasági és a szövetkezeti alapon működő bankok, zömüknek irányítását a közgyűlés, az igazgatóság és a felügyelőbizottság végezte. Magát az üzleti tevékenységet azonban az ügyvezető igazgatóság és az osztályok bonyolították le. A bankok belső szervezete igen lényeges eltéréseket mutat nagyság, és speciális feladatkörök szerint. (Jegybankokjelzálogbankok, hitelbankok, értékpapírbankok; mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi bankok.) A legtöbb nagybank szervezetében általában a következő osztályok voltak találhatók: titkárság, pénztár, könyvelés, hitel-, váltó-, értékpapír-, valuta-, deviza-, levelezési és ellenőrzési osztály.