Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Második rész - V. A tőkés gazdasági élet szervei

megközelítő hatáskörben működő nagyközségi tanácsok megalakítása. E rendelkezések hatására az 1975. július 1-i állapot szerint az országban 294 nagyközségi és 1334 községi közös tanács működött, tehát a 3106 községben csak 1628 tanácsszerv tevékenykedett. V. A tőkés gazdasági élet szervei 1. A kapitalista termelés kialakulása Magyarországon Magyarországon az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc idejétől számítjuk a kapitalista jellegű gazdálkodás fokozatos kibontakozását. Valóban: elsősorban a jobbágyfelszabadítás, majd az ezt követő úrbéri föld- és legelőelkülönítés, továbbá a céhrendszer megszüntetését nyomon követő iparszabadság, végül pedig a hitelnyújtás újszerű központjainak, a pénzintézeteknek a létesítése tette lehetővé a gazdálkodás polgári jellegűvé történő átalakulását. A gazdasági élet különböző területein eltérő időpontokban és mértékben valósult meg a tőkés termelés. Legelsőnek, de elég nehezen a mezőgazdaságban. Itt főleg az ország földállományának mintegy harmadrészét elfoglaló nagybirtok gazdálkodását ismerjük. Bár a tőkés gazdálkodás bizonyos elemeit egyes uradalmakban (Alcsút, Ercsi, Martonvásár) már az 1840-es években megtaláljuk, a jobbágyi szolgáltatásoktól megfosztott és „magára maradt" nagybirtok 1848 után földjének csupán egy ré.szén építette ki tőkés jellegű termelő üzemeit, más részüket bérletek formájában értékesítette. Valójában a tőkés nagybirtok egymás mellett álló, eltérő típusú üzemegységek sajátos konglomerátuma volt, mely bérmunkára, igás és gépi vonóerőre, továbbá újfajta munkaeszközökre támaszkodott. A legtöbb nagybirtokon a szántóföldi kultúrát szőlészet, tógazdaság, erdő- és vadgazdaság, továbbá különböző mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemek (szeszfőzdék, malmok stb.) egészítették ki. A tőkebefektetések legfőbb akadálya a hagyományosan gazdálkodó nagybirtokon az volt, hogy itt a beruházások hosszú ideig alig 4-5%-os hasznot tudtak csak hajtani. Emiatt az üzleti tőke tartózkodott a mezőgazdaságba való nagyobb arányú behatolástól. A nagybirtok földterületeinek jórészén ugyan kisebb-nagyobb bérlők gazdálkodtak, ezzel szemben alig találunk az országban kizárólagosan mezőgazdasági őstermeléssel foglalkozó, jelentős alaptőkével rendelkező nagyvállalatot. Közülük elsőnek a Magyar Általános Hitelbank Rt. által 1892-ben alapított Mezőgazdasági Ipar Rt-t érdemes említeni, amely jelentős cukorgyár és gőzmalom mellett a herceg Eszterházy család kaposvári nagybirtokából több mint 10000 holdnyi, hosszú lejáratú mezőgazdasági földbérlettel is rendelkezett. (Később „Helios" néven egy konzervgyárat, majd a második világháború alatt „Mirelit" elnevezéssel mélyhűtő üzemet is létesített.) Az 1906-ban alakult Magyar Föld Rt. 1916-ban hasonlóképpen