Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
Az osztrák külügyminisztérium emlékirata a magyar-osztrák határon felépített aknazár és drótakadály ügyében Bécs, 1957. május 29. A Magyar Népköztársaság kormánya indíttatva érezte magát arra, hogy az elmúlt évben az osztrák-magyar határon megszüntetett drótakadályt, ami annak idején a magyar kormánynak az Ausztriához fűződő jószomszédi viszony megteremtésére irányuló jó akaratának volt tekinthető, ismét, mégpedig a korábbinál terjedelmesebb módon, felállítsa. A két szomszéd ország közötti mesterséges választóvonalat az osztrák kormány és az osztrák nép magyar belügyként értékelné, ha ez egyidejűleg nem járt volna, illetve járna együtt — mint a határon zajló lezárások bizonyítják — a közvetlenül a határon felépített drótakadály mellett egy széles, nagy érzékenységű robbanóanyaggal feltöltött aknasáv telepítésével. A nemzetközi jog általánosan elismert alapelvei szerint egyetlen államnak sincs megengedve, s meghaladja a számára biztosított szuverenitást, hogy a határain olyan intézkedéseket tegyen, amelyek következményekkel járnak egy szomszéd ország területére is. A határ közvetlen közelében történő aknasáv telepítés azonban ilyen következményeket von maga után. Az osztrák állampolgárokat, akik a határ közelében élnek és ott a mezőkön és szántóföldeken napi munkájukat kénytelenek végezni, valamint a határterületen lévő szarvasmarhákat, a robbanó aknák jelentékeny szóráskörzetükkel állandó veszélynek teszik ki. így például 1957. április 27-én egy juhászkutya keveredett a C 103 és C103/1 határkövek közötti elaknásított drótakadályba. Egy felrobbant akna a kutya jobb első lábát letépte. Csak a véletlennek köszönhető, hogy a robbanás, noha — mint a csatolt vázlat 140 mutatja — az 50. számú szövetségi út a drótakadály közvetlen közelében fut, hogy emberélet nem került veszélybe, mert a robbanás idején az úton nem volt közlekedés. Az osztrák szövetségi kormány nem szemlélheti közömbösen a határ közvetlen közelében történő aknatelepítést, mivel számára az osztrák állampolgárok élete és javai biztonságának megóvása a legfőbb kötelesség. Az osztrák szövetségi kormány ezért követeli, hogy a magyar kormány az aknazárat a határtól olyan távolságra helyezze el, illetve ahol elhelyezte, onnan vonja vissza, hogy a felrobbanó aknák semmiféle hatással ne legyenek az osztrák területre. A magyar kormány egy ilyen intézkedéssel ismételten bizonyítékát adná annak a készségének, hogy az Ausztriához fűződő kapcsolatait korrekten kívánja alakítani. Az osztrák szövetségi kormány minden esetre fenntartja magának a jogot, hogy a Magyar Népköztársaság kormányától mindazon károkért, amelyeket az aknarobbanások osztrák állampolgárok életében és javaiban okoznak, kártérítést követeljen. MOL XIX-J-l-j Ausztria 4/af Szám nélkül (5. doboz) — Géppel írt magyar nyelvű egyszerű másolat. Az aide memoire német nyelvű szövege és a magyar nyelvű válasz a MOL XIX-J-36-a 1957/67. tételszám alatt található. Nem volt az irat mellett.t
