Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

Ezzel tudnánk ellensúlyozni azt a rágalomhadjáratot, ami elég komoly osztrák rétegeket megtévesztett. Nem szabad ebből a kérdésből még rangosabb kérdést csinálni azzal, hogy félhivatalos vagy hivatalos nyilatkozatot szövegezzünk meg. APRÓ ANTAL elvtárs: Azt hiszem, az osztrák sajtónak mégis csak kell válaszolni, mégpedig olyan jelleggel, mint amit Komócsin elvtárs javasolt. Ez csökkenti a dolog rangját, ugyanakkor eljárásukat mégsem hagynánk szó nélkül. Legyen egy szatirikus, gúnyos hangú kroki és ne magas rangú személy tegyen nyilatkozatot. És saját embereink felé is meg kell mondani, hogy ilyen esetekben hogyan járjanak el és le kell vonni a következtetéseket. A vízum kiadása szerintem is helyes volt, ha ez késve is történt. Az a véleményem, hogy Péter elvtárs utazzon ki, ez a leghelyesebb és igyekezzünk a kapcsolatokat erősíteni. Amit Kádár elvtárs a sportkapcsolatok mennyiségét illetően javasolt, szerintem is helyes és bizonyos esetben lehet majd éreztetni velük, hogy megsértettek bennünket, nem úgy jártak el, mint kellett volna és nem kell minden ajánlatukat elfogadni. Még egy megjegyzésem van, tekintve, hogy felmerült itt a Ferencváros-Dinamó mérkőzés. Helyeslem, hogy nem kell ezt nekünk minden évben megrendezni. NYERS REZSŐ elvtárs: Kádár elvtárs következtetéseivel a további eljárást illetően egyetértek. Azzal is egyetértek, hogy a Külügyminisztérium részéről hiba történt. A kivezető utat illetően az a véleményem, hogy nem ebben a kérdésben kellene éreztetni neheztelésünket az osztrákokkal, mert ebben a kérdésben nem tudnánk szerepünket alapvetően kedvezőbbé tenni. Ugyanakkor semmit nem csinálni véleményem szerint a másik hiba volna. Egyrészt világossá kell tenni, meg kell magyarázni az eljárást. Kétféle eljárás van: egyik, hogy megtagadtuk, másrészt, hogy a végén beengedtük. Ha mindezt magyarázat nélkül hagyjuk, akkor csak egy magyarázat marad: térdre kényszerültek a magyarok. A nyilatkozattal azonban vigyázni kell. Meginterjúvolhatnák a Külügyminisztérium osztályvezetőjét vagy főosztályvezetőjét, aki leszögezhetné, hogy mi indokolta a külügyi szervek eljárását. Egyrészt az, hogy Magyarországra SS-tisztek nem jöhetnek be, másrészt a nyilatkozatban külön kellene választani a Külügyminisztérium és a kormány eljárását, és meg lehetne mondani, hogy a kormány hozzájárul. És hogy Kreiskynek kiutat adjunk, a nyilatkozatban azt is megtehetnénk, hogy elválasztjuk az osztrák sajtó egyes cikkeit, azokat, amelyek hidegháborús kérdést akartak csinálni a dologból. Ez így lenne helyes, mert Kreiskyvel hosszabb ideig tartó politikai kontaktusra van kilátás. A nyilatkozatban az is benne lehetne, hogy mi a kapcsolatok mellett vagyunk és arra is utalhatnánk: helytelen, hogy pl. Dezséri, aki ki akart hozzájuk utazni, nem kapta meg a vízumot. És a sajtó még fűzhetne ehhez bővebb kommentárt akár karikatúraszerüen is. Egyébként véleményem szerint ezen ügy kapcsán más területen kellene valami tűszúrást adni, olyan területen, ahol mi erősebbek vagyunk. Ilyen például a magyar javak ügye,